Dörnyei Eszter: Beszámoló reykjavíki gyakorlatról

BEVEZETÉS

Leonardo szakmai gyakorlatomat 2009. szeptember 28-án kezdtem meg egy reykjavíki építészirodában Izlandon. Mivel a gyakorlat szakmai részével párhuzamosan rendkívül fontosnak tartom a helyi kultúra, mindennapi élet alapos megismerését is, így ebben az első időközi beszámolómban az új környezettel, kultúrával, általában az izlandi miliővel kapcsolatos benyomásaimat írom meg, a munkák és a fogadó iroda részletesebb bemutatását a későbbiekben tervezem.

FOGADÓORSZÁG, VÁROS ÁLTALÁNOS BEMUTATÁSA

A fogadó város Reykjavík, a világ legészakibb fővárosa. Izland történelme szorosan összefonódik a skandináv államokéval, elsősorban a viking hódítást „elkövető” Norvégiáéval, és az országot egészen a II. világháborúig fennhatósága alatt tartó Dániáéval. Ennek megfelelően a város jellegzetes skandináv jegyeket őriz: egyszerű, de mégis színes épületek, az európai fővárosokban megszokottnál sokkal kisebb, emberibb léptékű belváros.

Az ország természeti adottságai egyedülállóak és zordak: az erdőségek szinte teljesen hiányoznak, a sziget nagy részét vulkáni törmelék borítja gyér növényzettel, mintegy egytizedén pedig örök jégmezők terülnek el. Emellett számos helyen geotermikus források, fortyogó-gőzölgő gejzírek törnek fel a mélyből, és nem szokatlan egy-egy vulkánkitörés vagy jelentősebb földrengés sem. Az időjárás szempontjából az október-november sajnos pont a legrosszabb hónapok a helyiek szerint: a késő őszi időszakban egyre később jön fel a nap, rohamosan rövidülnek a nappalok, az idő nagyon zord hatalmas szélviharokkal és esőzésekkel – ez elég lényeges különbség a viszonylag enyhe magyarországi őszökhöz képest.

A gyakorlatból eddig eltelt idő alapján az a benyomásom, hogy az izlandi emberek életének meghatározó eleme ezekkel a mostoha körülményekkel való dacolás, a túlélésért folytatott küzdelem, még ha manapság már nem a szó legszorosabb értelmére kell is gondolnunk. Igyekeznek mindent kihasználni, amit csak a környezet ad, legyen szó a természetes melegvízben rejlő energiáról, a rengeteg halászatról, vagy akár egy szép napos délután szabadban töltéséről – ami lehetőség adódik, meg kell ragadni.

Már a gyakorlat kezdetén feltűnt, hogy az izlandiak nagyon büszkék azokra a dolgokra, amelyet valamilyen okból sajátjuknak éreznek, van bennük némi egészséges nacionalizmus, amely néha imponáló, néha kissé bosszantó. Ilyen „ős-izlandi” dolgok például a kis termetű lovaik, a híres középkori mondáik, a rendkívül nehéz, ezer éve szinte változatlan nyelvük, a kézzel kötött, gyönyörű gyapjúpulóvereik, a furcsa hiedelmeik elfekről, trollokról, és még hosszasan sorolhatnám. Napjaink izlandi emberének azonban érzésem szerint ugyanúgy alaptulajdonsága a kultúra és a művészetek iránti nagyfokú érdeklődés, a nyitottság, a nyugodt, stresszmentes életvitel, vagy hogy néhány negatívat is említsek: a közlekedésben és a munkavégzés során számtalanszor tetten érhető nemtörődömség, és a szigetországot fokozottan sújtó gazdasági válság ellenére az otthon megszokottakhoz képesti hatalmas pazarlás. Összességében azért inkább jó benyomásaim vannak az izlandiakról, reményeim szerint ez a gyakorlat hátralevő részében is így fog maradni.

FOGADÓINTÉZMÉNY, SZÁLLÁS BEMUTATÁSA

A szállásom és az iroda is a belvárosban van. A szállást a fogadó szerv intézte, és nagyon elégedett vagyok vele: egy kis lakást bérelek másodmagammal a belvárosban, elég közel a munkahelyemhez. A tömegközlekedés kizárólag buszokra korlátozódik, ezen kívül mindenki kocsival közlekedik. Szerencsére a város méretei miatt sok minden el lehet érni gyalog is (iroda, múzeumok, boltok, szórakozóhelyek).

A fogadó iroda a sétáló utca egyik irodaházában van. A munkatársaim kedvesek, segítőkészek, úgy érzem, jól sikerült a beilleszkedés. A szakmai kihíváson túl a nyelvismeretemnek is érezhetően jót tesz a gyakorlat: a munkatársakkal angolul folynak a megbeszélések, de szívesen vesznek minden izlandi próbálkozást. A kis létszám ellenére elég sokféle feladat van, eddigi legfontosabb tennivalóm a kezdeti ismerkedés után a jövő évi, Kínában rendezett világkiállítás izlandi pavilonjának tervfeldolgozása volt. Izgalmas volt látni a két gyökeresen különböző kultúra (izlandi, kínai) találkozását a „tervezőasztalon”.

no images were found

HELYI ÉPÍTÉSZET

Az izlandi építészet és építőipar helyzete manapság igen rossz, a bankhitelek befagyasztását követően az építkezések nagy részét ugyanis felfüggesztették. 2008-ig a piaci igényeket szinte teljesen figyelmen kívül hagyva épültek lakó és kereskedelmi célú épületek. A meggondolatlan építési láz eredményeképpen ma Reykjavík-szerte tömegesen állnak a félkész lakóházak. Még a nagyobb, állami megrendelésre készülő beruházások is jelentős késéssel haladnak előre, ilyen például a Nemzeti Koncert- és Konferenciaközpont Reykjavík kikötőjében, valamint az egyetem új épületegyüttese. A fogadó iroda vezetőinek elmondása szerint az év eleje-közepe táján tapasztalt mélypontról néhány hónapja kezdődött a lassú elmozdulás, mely néhány mostanában induló újabb projektben mutatkozik meg.

TERVEZÉSI, MUNKAVÉGZÉSI METÓDUSOK, ÉPÍTÉSI SZABÁLYOK:

Egy épület engedélyezési tervdokumentációját (attól függően, hogy melyik városban van a munka) mindössze 2-3 példányban kell leadni a hivatalokhoz. Ráadásul megítélésem szerint a tervlapok sokkal kevesebb információt tartalmaznak egy magyarországi engedélyezési tervhez képest. Meglepődve tapasztaltam, hogy itt szinte sehol nem kell kémény a házra, mindent a melegvíz, a geotermikus energia fűt. Ma már a földrengésveszély miatt minden házat vasbetonból építenek, és ami érdekesség, hogy elég gyakran belülről hőszigetelnek. Skandináv jellegzetesség, hogy az otthon megszokotthoz képest hatalmas tereket terveznek, a lakó- és középületekben egyaránt.

FOGADÓIRODA

A Plúsarkitektar a gazdasági válság előtt még a nagyobb irodák közé tartozott, de az idei év elején ők is kénytelenek voltak megválni munkatársaik nagy részétől. Az irodát hárman vezetik. Mivel néhány évvel ezelőttig nem volt az országban egyetemi szintű építészképzés, mindannyian külföldön végezték tanulmányaikat. A gyakorlatomat felügyelő építész az egyetemen is tanít, és szívesen beszél a helyi sajátosságokról, tudnivalókról, érdekességekről.  Az iroda tágas, egyterű, mindössze egy tárgyaló illetve a nyomtatószoba van leválasztva. A munkavégzés közben jellemzően csönd van, mindenki fülhallgatóval a fején a saját feladatain dolgozik. Az iroda elsősorban ArchiCad-et használ a tervrajzok elkészítésében, de gyakran kell AutoCad-del is dolgozni, főleg a szakági tervezőkkel való együttműködés során. A koncepció kialakítása és tervezés fázisában ezenkívül nyitottak bármilyen modellező programra (pl. SketchUp). Számomra nagy előnyt jelent a hazai program magas szintű ismerete.

FELADATAIM

A gyakorlat során eddigi legfontosabb munkám egy 2008-as földrengésben megrongálódott családi- és vendégház felújítása-bővítése volt, melyet a megrendelő a biztosítótól kapott pénzből finanszíroz. Ez a projekt egy közeli kisvárosban, Hveragerđiben található. A tulajdonos – amint azt a személyes megbeszéléseink egyikén elmondta –  régóta szerette volna épületegyüttesét egy kis közösségi épülettel, valamint szaunával és fürdőépülettel kiegészíteni – erre a kényszerű felújítás miatt most kézenfekvő sort keríteni. Ez a feladat szinte teljes rálátást biztosít a helyi tervezés menetére, hiszen a koncepció kidolgozásától kezdve engedélyezési és kiviteli tervek készítése a feladat, melyből az engedélyezési terv benyújtásáig szinte biztosan eljutunk a gyakorlat végéig.

Ezen a fő feladaton kívül foglalkoztam még meglévő, de már használaton kívül lévő ipari épületek átalakításával egy egységes épületegyüttessé irodákkal, vendéglátó egységekkel, bevásárlóközponttal. A gyakorlati idő rövidsége miatt ezt a tervet valószínűleg nem tudom majd végigkövetni, csak a koncepció fázisába tudtam bekapcsolódni.

Ezeken kívül több apró módosítást végeztem korábban már benyújtott engedélyezési terveken, mely jó lehetőséget kínált az iroda régebbi munkáival történő alaposabb megismerkedésre.

SZABADIDŐS PROGRAMOK

A gyakorlat ideje alatt nem adódott túl sok lehetőség szabadtéri szabadidős programokra a késő őszi, illetve téli zord időjárás miatt. Így viszont alkalmam nyílt számos kulturális esemény, helyszín (fővárosi és környékbeli múzeumok, kiállítások, koncertek, filmfesztivál) meglátogatására. Ezen eseményeket sokszor izlandi főnökeim ajánlották figyelmembe, így segítségükkel mélyebben megismerhettem az izlandi kultúrát illetve történelmet.

AMIT PROFITÁLTAM

Sokat fejlődött a szakmai nyelvtudásom, mind az angol, mind az izlandi. Az irodai megbeszélések angolul zajlottak, és a jövőre nézve talán ez a fontosabb fejlődés, de sokszor próbáltak segíteni az izlandi nyelvismeretem elmélyítésében is.

A gyakorlat során a főnökeim viszonylag szabad kezet adtak a rám bízott feladatok elvégzéséhez, úgy éreztem, ők is kíváncsiak a külföldi munkavégzési módszerekre. Az említett önálló feladatok, valamint az új dolgok kipróbálása miatt a gyakorlat végére nagyobb önbizalomra és munkatapasztalatra tettem szert, ami a hazai és a külföldi munkaerőpiacon is előnyt jelenthet számomra.

ÖSSZEGZÉS

A munkahelyre történő beilleszkedésem sikeres volt, a munkatársaimmal és a főnökeimmel jól kijöttünk, mindnyájan nagyon segítőkészek voltak. Véleményem -és a gyakorlat végi megbeszélésünk- szerint az én munkámmal is elégedettek voltak. A rám bízott feladatok összhangban voltak a szakmai tudásommal és az előzetesen egyeztetettekkel, emellett új ismeretekre is szert tettem, főleg épületszerkezetek, illetve a munkamenet, építési szabályok kapcsán.

Összességében jól éreztem magam az ösztöndíj időtartalma alatt, szinte csak pozitív élményekkel gazdagodtam. Ezúton is szeretnék köszönetet mondani a támogatásért és sok sikert kívánni mindenkinek a jövőben a hasonló programokhoz.

Dörnyei Eszter 2010.01.07. Budapest