Csécsei Ákos: Helyszíni jelentés Palma de Mallorcáról

I. ELŐZMÉNYEK, ELŐKÉSZÜLETEK

A szakma sokrétűsége

Az építészet összetett, sokrétű szakma. A mérnöki oldala mellett jelen van a művészeti, alkotói tevékenység is. Építészként nap mint nap új dolgokat kell alkotni, új szellemi terméket létrehozni, állandóan újítónak, kreatívnak kell lennie. A szakma sokrétűsége megkövetel egy általános, minden  területre kiterjedő tájékozottságot a világról, történelemről, kultúráról, társadalomról. Tudni kell eligazodni a hazai és a nemzetközi építészeti és kulturális irányzatokban, trendekben, megismerni, szakmailag elemezni építészeti, városépítészeti alkotásokat, épületeket, naprakésznek kell lennie a nemzetközi környezeti kultúra világának történéseiben. Szakmai továbbképzések, tanulmányutak, konferenciák fontos szerepet játszanak abban, hogy építészként ne fásuljunk be, hogy szakmailag feltöltődjünk, fejlődjünk.

Mindemellett az építész egyik legfontosabb eszköze a jó kommunikáció. A kommunikációs készség fejlesztése, tökéletesítése  kiemelten fontos feladat. Egy megbízás, egy munka elnyerésénél a jó szakmai referenciák mellett a jó kommunikáció is elengedhetetlen. A munkánk során egyeztetni kell a megrendelővel, az ügyfelekkel, hatóságokkal, érintettekkel, keresve a sokszor ellenérdekelt szereplők között a kompromisszumot, a mindenki számára elfogadható közös megoldásokat. Ebben az építésznek kiemelt szerepe van.

Az Európai Unió tagjaként Magyarországon is egyre jobban jellemző, hogy külföldi beruházókkal, megrendelőkkel kell együtt dolgoznunk. A mindennapi munkánkban most már teljesen nélkülözhetetlen az idegen nyelv (angol, német, spanyol, francia, kínai?) ismerete, annak aktív használata. A nyelvismeretek elmélyítésének vitathatatlanul a legjobb módja egy huzamosabb ideig tartó külföldi munkavégzés, szakmai gyakorlat.

Korábbi külföldi tapasztalatok

Első külföldi élményem még az egyetemhez köthető. Egy sikeresen megpályázott hollandiai nyári egyetem lehetőséget teremtett arra, hogy nyissak egy ablakot és kitekintsek a számomra addig nem létező világra. Megtapasztaltam, hogy milyen egyszerűen el lehet jutni bárhova Európába, vagy távolabb, ha akarja az ember. Rotterdamban töltött pár hét alatt egy keveset megtapasztalhattam egy modern város kulturális és építészeti sokszínűségéből.

Ennek a korábbi „nyitásnak” köszönhetően vettem a bátorságot és az egyetemi éveket megszakítva Londonban töltöttem egy teljes évet nyelvtanulás, tapasztalatszerzés céljából. Ez az egy év azóta is meghatározza világnézetemet, építészeti szemléletmódomat. Ez az év inspirációt adott a tanuláshoz, a munkámhoz, az építészethez. Többek között ennek a tapasztalatnak is köszönhetem, hogy a diplomámat egy hat hónapos egyetemi tanulmányi – szakmai gyakorlatos ösztöndíj keretében Spanyolországban, a katalóniai RCR építészirodában készítettem el.

Diploma megszerzése óta az elmúlt hat évben a Pálffy Építész Irodában, a Zoboki, Demeter és Társaik Építészirodában, valamint a Dóm Építészműteremben dolgoztam Budapesten. Ez idő alatt sok izgalmas projektben vettem rész. Foglalkoztam külföldi és hazai építészeti és városépítészeti tervezéssel, pályázatokkal, koncepciótervek, engedélyezési, kiviteli tervek készítésével építész tervezőként, illetve projektvezetőként. A magyarországi tervezési munkák mellett több nemzetközi projektben is részt vettem, melyek helyszínei Németország, Anglia, Spanyolország, Bulgária, Oroszország, Japán, Kína, Líbia, Szudán voltak. 2006 óta tagja vagyok a Magyar Építész Kamarának.

Gazdasági krízis

A pénzügyi válság magyarországi hatásai elsőként az építőiparban voltak tetten érhetők. Az építőipar fellendítését célzó kormányzati támogatások leállítása és a nemzetközi pénzintézetek, bankok pénzügyi helyzete folytán teljesen leálltak a beruházások, az építőipar, az ingatlanpiac a válság kirobbanása óta stagnál. Az építőiparhoz szervesen kapcsolódó mérnökirodák, így az építészirodák lehetőségei is hasonlóan alakultak. Rengeteg építész van munka nélkül, építészirodák zárnak be végleg, vagy radikálisan leépítik a dolgozói létszámot. Egy a gazdasági szempontból jónak mondható pörgős tíz évet zárt le ez az időszak. Ebben a gyorsan megváltozott közegben kell jelenleg az építészeknek irodát fent tartani, munkát szerezni, és berendezkedni a hosszan elhúzódó gazdasági válságra.

Tanulás, továbbképzés

Ez a tervezői munkák intenzitásának szempontjából gyors és radikális ütemváltás, – lassulás, egyben lehetőségeket is hordoz az építész szakma számára. Lehetőséget és időt a megújulásra, tanulásra, nyelvtanulásra, szakmai továbbképzésekre, ismeretek elmélyítésére, szemléletváltásra. A nemzetközi gazdasági válság által az építőiparban is előtérbe kerülnek a fenntartható, gazdaságosabb, környezetet kevésbé terhelő műszaki megoldások, energiatudatos technológiák. Ezen technológiáknak a fejlesztése, az építőiparba való integrációja jelenleg is folyamatosan zajlik. Ezek megismerése, befogadása új irányt tud adni az építőiparnak a későbbi gazdasági fellendülés időszakában.

Az iroda kiválasztása

Egy külföldi építészirodában ösztöndíj keretében eltöltött fél éves tervezői gyakorlat számomra nagy szakmai lehetőséget és kihívást jelent. Az iroda keresésénél számomra az angolok és spanyolok jöttek szóba első sorban, de nem  zártam ki a holland és német irodákat sem. Az európai építészirodák honlapjainak és az európai szakmai folyóiratok átböngészését követően azoknak az építész és városépítész irodáknak írtam, azokkal próbáltam kapcsolatot teremteni, amelyeknek az építészeti szemléletmódjával, munkáival, alkotásaival azonosulni tudtam, melyek az építészeti felfogásommal egybecsengtek.

Több spanyol, holland és angol iroda is visszajelzett, hogy a küldött portfolióm, munkatapasztalatom alapján igényt tartanak a munkámra az ösztöndíj időtartalmára. A későbbi email-es egyeztetések alkalmával, melyekből kiderült, hogy milyen munkakörülmények, feltételek mellett kellene dolgoznom (iroda mérete, dolgozók száma, aktuális munkák, a rám bízott feladatok, az iroda által használt tervezői és grafikai programok, munkaidő, ösztöndíj kiegészítés, stb.), illetve hogy az adott városban milyenek az adottságok lakásbérlés, közlekedés, és egyéb költségek tekintetében, egy spanyolországi iroda mellett döntöttem. A cég Palma de Mallorca-n és Madridban tart fent irodát és a mallorcaiban ajánlottak fel egy helyet a számomra Palmán 2011. július 4-dikei kezdéssel.

Az iroda neve Guillermo Reynés Architecture Studio, röviden GRAS Arquitectos (www.gras-arquitectos.com). A madridi irodát Tibor Martin Markowits vezeti, a mallorcait pedig Guillermo Reynés Vázquez-Rovira, mindketten építészmérnökök.

A kapott információk alapján a mallorcai irodában akkor nyolc fő dolgozott, AUTOCAD-del rajzolnak, a modellépítéshez, látványtervezéshez 3D max-ot, Sketch Up 3D-s modellező és Adobe Photoshop, Illustrator grafikai programokat használnak. Ezek a programok egy részét korábbról már ismertem és dolgoztam is velük, de vannak olyanok is, melyeket nem. Így a kint töltött időszak lehetőséget ad arra is, hogy új programokat, munkametódusokat megismerjek, elsajátítsak. Ösztöndíj kiegészítésnek havi 350 eurót ajánlottak fel a hat hónapra.

Az iroda közreműködött a szállásom keresésében, így könnyen és gyorsan, még a kiutazásom előtt sikerült lefoglalni egy szobát külön fürdőszobával, szép kilátással a városra, közel Palma történelmi városközpontjához.

no images were found

II. KIUTAZÁS, A KEZDETEK

A sziget, mint turistacélpont

Mallorca a Baleárok, azaz a Baleares-szigetek legnagyobb és legnépesebb szigete. A sziget fővárosa és így a Baleárok fővárosa is Palma de Mallorca, rövidebb nevén Palma. A szigetcsoport a Földközi-tenger és Spanyolország egyike a turisták által leglátogatottabb helyeknek.

Szezonális repülőjáratok

A turizmusnak köszönhetően jó légi és vízi közlekedési kapcsolatok épültek ki a sziget és az anyaország, valamint közel az összes európai ország között. Tavasztól késő őszig járnak heti rendszerességgel az olcsó fapados repülőjáratok Budapest és Palma között. A jó idővel előre megvásárolt repülőjeggyel egész baráti áron el lehet jutni a szigetre. Azonban szeptember közepétől október végéig, azaz a nyaralási szezon végeztével ezek a járatok fokozatosan mind leállnak. Így az őszi és téli utazások komplikáltabbá, vagy drágábbá válnak. A Wizair magyar fapados légitársaság közvetlen Budapest – Palma járatával utaztam ki 2011. június 31.-én.

Megérkezés Palmara

A közel 3 órás repülőút után megérkezve a palmai reptérre a poggyászom kézhezvételét követően a reptéri 1-es busszal bejutottam a város fő közlekedési központjába, a Plaza Espana-ra. Az innen induló helyi és távolsági buszokkal, vonattal,  metróval és hévvel el lehet jutni Palma bármelyik városrészébe vagy a sziget bármely pontjára. Innen a szállásom gyalogosan sincsen túl messze, kb. 15-20 perces séta, de a poggyászokkal egyszerűbb volt egy helyi buszra szállni. A 6-os és 8-as buszokkal néhány perc alatt el lehet jutni a szállásomra, és a busz közvetlenül a ház előtt tesz le, szóval igazán jó a közlekedés.

Carrer de Francesc Marti i Mora 41. – szállás az „ático”-n

A szobát még otthonról foglaltam le email-en, mondhatni látatlanban az alapján a pár fénykép és leírás alapján, amivel hirdették. Az volt a koncepcióm, hogy egy pár hetet, esetleg egy hónapot itt töltök és ha nem felel meg valami miatt, akkor ez alatt az idő alatt, egy kicsit több helyismerettel találok másikat, ami jobb és olcsóbb.

A lakás, amiben a szobát bérelem, a társasház legfelső, kilencedik emeletén van. Másik lakás nincs is az emeleten. A helyiek ezt ático-nak (tetőtérnek) hívják annak ellenére, hogy nem a hagyományos értelemben vett tetőtér. Egy teljes értékű legfelső szint az egyébként lapostetős kilencemeletes házban. A közel négyszáz négyzetméteres lakásban egy fiatal perui házaspár, Tadeo és Mercedes lakik a lányukkal. A foglalkozásukat tekintve egyébként közgazdász és biokémikus házaspár rendszeresen kiad két szobát az ide érkező külföldieknek hosszabb, rövidebb időre. A lakás jó elrendezésű, a peruiak lakrésze, a nappali – étkező, fürdő és három háló teljesen szeparálva helyezkedik el a másik két, közös használatú fürdővel rendelkező  kiadó szobától. A nemrégiben felújított, jól felszerelt konyha – étkező helyiséget és a hozzá kapcsolódó mosókonyhát, teraszt mindenki használja, használhatja.

A szobából, amit kibéreltem, a kilátás a városra, illetve a tengerre fantasztikus, fenomenális, leírhatatlan. Az egész várost a történelmi városmaggal, a kikötőt, tengerpartot, a teljes palmai öblöt, ami egyébként méretét tekintve hatalmas, be lehet innen látni. Maga a szoba pedig elégé tisztának, tágasnak, naposnak, komfortosnak bizonyult. Néhány berendezési tárgy (lámpa, ágytakaró, asztal, szék) beszerzését követően teljesen otthonosnak volt mondható. Egyetlen problémám a fürdőszoba tisztaságával adódott, amit egy jó fél napos erőteljes sikálással, takarítással sikerült orvosolni.

Pár hét elteltével, ahogy kezdtem megismerni a környéket, a várost, rá kellett jönnöm, hogy ha vakon is, de szerencsésen találtam szállást és most már eszem ágában nem volt másikra cserélni. A környék, ahol berendezkedtem, elég távol esett a főbb turista csapásoktól, de mégis elég közel, – akár gyalogosan is, a város központjához. Az utcám és a környék tele van kis boltokkal, üzletekkel, éttermekkel, kávézókkal, bárokkal, amikbe főként az itt lakó helyi emberek, mallorcaiak járnak és élik állandóan pezsgő, egyszerű hétköznapjaikat.

Lakótársak

A másik kiadó szoba lakói, a lakótársaim, sokszor lecserélődtek, mióta beköltöztem. Mindig új és érdekes embereket megismerni, ez is színesebbé teszi a Mallorcán töltött napjaimat. Igazi társasági élet bontakozik ki nap mint nap esténként, hétvégenként a lakásban, a teraszon, a konyhában. Ez számomra mindig érdekes, izgalmas tapasztalatokat jelentett, mindamellett így rendszeresen tudom a spanyol nyelvtudásomat javítani, fejleszteni.

Az amerikai. Az első lakótársam egy velem egyidős srác, egy észak-amerikai nyelvtanár volt Idaho államból Matthew Talboy személyében. Határozott idejű szerződése keretében általános és gazdasági angolt tanított spanyol cégeknél, és a helyi önkormányzatnál. Mellette néha egy kis anyagi kiegészítésért, a kalandért egy  bárban dolgozott csaposként az óvárosban. Matthew a kezdeti időszakban segített a városban, a szigeten eligazodni. A szerződése és a vízuma lejártával néhány hónapra visszament az Egyesült Államokba, jelenleg pedig új szerződését kezdte meg Jerez De La Fronterában, Dél-Spanyolországban.

A madridi fodrász és a krupié. A két fiatal spanyol az amerikai távozását követően nem sokkal bérelte ki a szobát egy rövidebb időszakra. Munkát kerestek mindketten. A fodrász korábban egy jól menő madridi szépségszalonban dolgozott és most ide jött szerencsét próbálni. A másik srác több, mint öt évet szolgált nagy tengerjáró hajók kaszinóiban krupiéként és most a szárazföldön szeretett volna hasonló munkakörben elhelyezkedni. Pár héttel később, ahogy munkát találtak, el is költöztek, kibéreltek egy lakást. Amíg a szomszéd szobát bérelték, jól kijöttünk egymással, jókat főztünk, beszélgettünk, szórakoztunk együtt.

Az argentin történész. Laura Mallia Argentínából, Rosario városából érkezett Mallorcára. Már két éve tartózkodik a szigeten, foglalkozását tekintve történész, harminc évet a rosarioi egyetem katedráján töltötte egyetemi oktatóként. Szakterületet a turizmus, turizmustörténet és az úgy általában az argentin művészettörténet. Palmára kutatás, anyaggyűjtés miatt jött saját munkájához, amit a közeljövőben kíván kiadni egy könyv formájában. Jelenleg a kutatásai mellett a palmai múzeumban dolgozik kurátorként. Igazából a korábban bérelt lakásának felújítása miatt vette ki a mellettem lévő szobát. Sokat beszélgettünk az argentin történelemről, irodalomról, építészetről, zenéről, gasztronómiáról, vagy néha elmentünk együtt egy a városban rendezett komolyzenei koncertre, művészeti kiállítás-megnyitóra.

Közlekedés

A reptérről a busz a központba két euróért hoz be. A városban a buszos közlekedés alkalmanként egy euró, huszonöt cent. Ahhoz, hogy olcsóbban tudd igénybe venni a helyi tömegközlekedést, több lehetőséget is ad a palmai önkormányzat. Ha tíz alkalmas utazási kártyát veszel, – ezt megteheted bármelyik trafikosnál, akkor máris nyolcvanöt centbe kerül egy út az egy euró, huszonöt centtel szemben. Az irodában javasolták, hogy igényeljem meg a lakcímkártyát, amivel rengeteg helyen vehetek igénybe további kedvezményeket.

Kisebb utánajárás után a leonardos szerződésemmel és a szobabérlésemről kiállított igazolással könnyedén helyi lakossá váltam. Megkaptam a lakcímkártyát, a Tarjeta de Resident-et, ami feljogosított további utazási kedvezményekre. A városban működik egy kerékpárkölcsönző hálózat, amit csak a helyi lakosok vehetnek igénybe rendkívül kedvezményes áron. Jóval olcsóbban tudok a távolsági buszokra és belföldi repülőjáratokra is jegyet venni ezzel a regisztrációval.

Palma belvárosa egyébként annyira nem nagy, hogy egy fél órás gyaloglással ne tudnék eljutni az egyik végéből a másikba. Mindamellett, hogy néha igénybe veszem a buszos közlekedést, általában gyalogszerrel közlekedem a városba. Ennek köszönhetően pár hónap elteltével már nagyon jól ismerem a város struktúráját, utcáit, parkjait, tereit, az óvárost, kulturális és szórakozó negyedeit, a tengerpartját, az eldugott kis öblöket, kikötőket. Mindennap gyalog megyek reggel az irodába és vissza haza, néha kisebb kitérőket teszek, hogy a még nem látott részeket is felfedezzem. Ez a napi egy, másfél órás séta már része a mindennapjaimnak, a napi rutinnak. Ráhangolódva a mallorcai életritmusra séta közben, ha látok egy még nem ismert, vagy már jól ismert kávézót, cukrászdát, és kedvem támad hozzá, beülök egy  café con lechére.

III. IRODA, MUNKA

A villa

A Gras irodája és a lakásom a belváros két, egymással átellenes végén van. Ez otthonról huszonöt, harminc perc kényelmes sétát jelent.

Az iroda a Son Armadans hegy lábánál, egy több szintes, szinteltolásos, felújított klasszicista villában lett kialakítva úgy, hogy az alsó négy félszintet az iroda foglalja el, a legfelső részen pedig egy teljesen elszeparált lakrész, egy lakás található. Az épület teljes egészében a Gras irodavezető, Guillermo Reynés édesapjának a tulajdonában van, aki szintén építészmérnök.

Az épület huszonöt, harminc éve lett átépítve és a hátsó udvar irányában kibővítve, meglehetősen finom, igényes, időtálló stílusban. Az embernek az a benyomása, mintha nemrégiben fejezték volna be a felújítást. Már az utcáról érzékelhető az a visszafogott, elegáns, ugyanakkor lehengerlően nagyvonalú építészeti megjelenés. Az egyedileg gyártott bejárati üvegkapu, az acél ”U” szelvényekből készített  kerítés kialakítása, az irodához felvezető, besüllyesztett lámpákkal szegélyezett mészkőlépcső, a lépcsőt szegélyező edzett tömör üvegkorlát, a bejárat homokfújt üvegportálja finom kontrasztot mutat a szép klasszicista részleteket hordozó, impozáns villa tömegével, homlokzatával, részletképzésével. Igényes és értő kezek munkája.

Ez az érzékelhető, finom összhang az épületbe lépve csak erősödik. A Mies van der Rohe brnoi Tugendhat villájának átlagot messze meghaladóan igényes részletképzése időződik fel az épület belső kialakításában. Az egyedileg gyártott, mennyezetig érő, hófehér tömör faajtók a szép vasalataikkal, kilincseikkel, zárakkal igazi asztalosipari remekművek. A belső lépcső nikkel bevonatú, törtvonalú korlátja, mely követi a lépcső vonalvezetését, vagy a térben találóan elhelyezett, Breuer Marcell Wassily-székei játékosan oldják az amúgy szigorú belső rendet.

Az átépítés során a villa hátsó udvarának irányában egy bővítés történt. Itt kapott helyet az egylégterű építészeti műterem és makettező műhely.  A meglévő klasszicista épülethez egy egyszerű, könnyed vonalvezetésű, ragasztott fa főtartós épülettömeg csatlakozik, oldalain nagy üvegfelületekkel.

Az épület belső és külső jegyein végighalad a klasszicista és a modern építészeti eszközök kontrasztja, annak finom egyensúlya, az ezáltal létrehozott új minőség.

Egy ilyen házba nap mint nap bejárni dolgozni, építészeti tervezéssel foglalkozni rendkívül inspiráló.

no images were found

Az iroda

A munkaidő minden nap fél kilenctől délután fél hatig tart úgy, hogy fél háromtól van egy óra ebédszünetünk. Felajánlották még azt a lehetőséget, hogy az ebédszünet két órás legyen, és akkor egy órával tovább, fél hétig tart a munka. A többiekkel egyetemben én is a rövidebb ebédszünetet választottam.

Az első pár napban nagyjából képbe kerültem, hogy az iroda struktúrája hogyan épül fel. Igazából egy légtérben, egy épületben két építésziroda működik egyszerre.

Guillermo Reynés édesapja nagyjából harminc éve alapította az irodáját Palmán. Abban az időszakban halt meg Franco, akkor indult meg Spanyolország a demokrácia útján. Ez az időszak Mallorca szempontjából is meghatározó volt. A nyitás, az országban zajló pozitív gazdasági változások, a 86-os EU Közösségéhez való csatlakozás, a 92-es barcelonai olimpia mind hozzájárultak a Baleár szigetek, azok közül is főként Mallorca gazdasági, turisztikai fellendüléséhez. Egy ebben az időszakban induló, fiatal építésznek ez hatalmas lehetőségeket, rengeteg munkát, megbízást jelentett. Rengeteg lakóházat, lakóparkot, apartmanházakat, üdülőtelepeket, hoteleket, golfklubokat tervezett a szigetre. Egy szakmailag és egzisztenciálisan erős alapokon álló építész tervezőirodát épített fel az elmúlt harminc évben. Ez a lendület, a munkák sokasága egészen kitartott a mostani 2008-as gazdasági válság kirobbanásáig.

Ebben a termékeny környezetben, ezzel a stabil egzisztenciális háttérrel hozta létre apja után fia, Guillermo Reynés saját irodáját 2006-ban Madridban és Mallorcán, az apja irodájában. Guillermo navarrai műszaki egyetemen szerzett építészmérnöki diplomát 2002-ben, majd Barcelonában Carlos Ferrater irodájában dolgozott két évet. Innen a neves holland MVRDV rotterdami irodájában ment külföldi tapasztalatokat szerezni, szintén két évre. Velük a 2006-os irodaalapítása óta is tartják a munkakapcsolatot, most is vannak közös projektjeik.

Guillermonak jelenleg egy spanyol alkalmazottja van, Alvaro, akivel én is nap mint nap együtt dolgozom. Rajtam kívül az első három hónapom alatt volt még az irodában egy német építészmérnök hallgató, aki szintén Leonardo ösztöndíjjal töltött itt öt hónapot. Az ösztöndíja lejárta után visszament Németországba a diplomafélévére. Jelenleg van egy lengyel, szintén ösztöndíjas egyetemista is, aki nemsoká három hónapra fog jönni az irodába dolgozni. A jelenlegi, nem túl biztató spanyol gazdasági helyzet miatt nincs túl sok munkája az irodának. Ebből kifolyólag jobban preferálják alkalmazni az ösztöndíjas építészeket, akiknek még egy kis anyagi kiegészítést adva is olcsóbban jönnek ki, mintha egy helyi építész bejelentenének állandó alkalmazottnak.

Az apja irodájában a válság előtt közel harminc építésszel dolgozott, akik száma a recesszió miatt a megérkezésemkor négyre zsugorodott. Megbízások, munkák híján kénytelen volt azóta őket is elküldeni fizetetlen szabadságra. Jelenleg egy alkalmazottja sincs.

Munkák

Septiemvri Futball Akadémia

Az első munka, amibe érkezésemkor rögtön bekapcsolódtam, külföldre, Bulgáriába készült. Az egyik fővárosi futballklub, a Septiemvri megbízásából készítettünk egy építészeti, városépítészeti koncepciótervet egy bentlakásos fociakadémia kialakítására. A helyszín Szófia külvárosa, a klub tulajdonában lévő sportcentrum területe.

Az építészeti program elég komplex: egy tizenötezer férőhelyes futballstadion (16 ezer négyzetméter), két  tréningpálya, egy sportközpont edzőtermekkel, uszodával, öltözőkkel, sportorvosi rendelőkkel (10 ezer négyzetméter). Mivel bentlakásos akadémia, így apartmanok kialakítása is a feladat részét képezi. Ide kerülnek elhelyezésre a focisták és a sportklub személyzete. A tervezett épületkomplexum egyben a fociakadémia fenntartását biztosító, de attól elszeparált funkcióknak, – mint kiadó irodaházak: 20 ezer négyzetméter, bevásárlóközpont: 50 ezer négyzetméter, rezidenciák: 20 ezer négyzetméter, is helyet ad. A beruházás teljes szintterülete 160 ezer négyzetméter.

A beruházó konzorciumban benne van a Bolgár Labdarúgó-szövetség, több futballklub és magánbefektetők. Ami érdekesség, hogy a magánbefektetők egyike és egyben a bolgár állam által kinevezett tiszteletbeli spanyolországi konzul a világhírű klasszis bolgár futballista,  Hriszto Sztojcskov. A 45 éves ex-futballista kulcsjátékosa volt annak a Barcelonának, amely a kilencvenes évek elején, a holland Johann Cruyff irányításával sorozatban négyszer nyerte meg a spanyol bajnokságot, 1992-ben pedig diadalmaskodott a BEK-ben. Sztojcskov 1994-ben Aranylabdát kapott, a bolgár válogatottat pedig abban az évben az elődöntőig vezette a világbajnokságon.

Isleep Hotel Sudan

A 145 szobás hotelt koncepciótervét Afrikába, Szudánba kellett tervezni a Nílus folyó partjától nem messze. Az 5 ezer négyzetméteres program három szinten valósult meg. A földszinten került elhelyezésre a recepció, a lobby, az étterem és bár, az éttermi konyha, a kiszolgáló és személyzeti funkciók, irodák, konferenciatermek és a VIP rész. A 145 szoba a két emeleti szinten lett elhelyezve.

A projekt érdekessége, hogy az épület konténerekből épül. Az régi házgyárakat idéző előregyártott modulokból épülő (vizesblokkok, hálószobák, stb.)  hotel a maga nemében páratlan. A tömeget alkotó „gyufásdobozok” ki-be tologatásával sikerült oldani  racionális ”U” alakú beépítést. A beépítésből létrejövő védett udvaron úszómedence került kialakításra. Egyes modulok elhagyásával, a pozitív, negatív tér játékával az emeleten zöld teraszokat, zöldtetőket hoztunk létre. Tovább oldja a tömeget, a homlokzatokat a mozgatható perforált acél árnyékoló lemezek és tömör fatáblák.

A beruházó célja, hogy olcsón, gyorsan, majdhogynem készen a helyszínre szállítható elemekből építsen magas színvonalú útmenti (tranzit) hotelt. A beruházónak nem ez az első ilyen vállalkozása (www.isleephotel.com).

Bauhaus Múzeum, Weimar

A két fordulós nemzetközi tervpályázat első fordulóját szeptemberben készítettük el. A weimari önkormányzat a meglévő bauhaus múzeumának anyagát és a hely hiányában ki nem állított gyűjteményét szeretné elhelyezni egy modern, 21. századi épületbe a történelmi város központjában lévő telekre, ezzel is méltó emléket állítani a világhírű iskolának. Nehéz feladat elé állították a pályázókat azzal, hogy a Weimari Köztársaság grandiózus épületei mellett jelölték ki a helyszínt, elvárva az új épület dominanciáját. Az első fordulóban inkább a városépítészeti megközelítés kapott hangsúlyt. Az anyagunkat postára adva egyenlőre csak reménykedni tudunk abban, hogy a pályázat második fordulójára is meghívnak bennünket.

Villa Sondida, Palma

Egy palmai villa bővítésének tervén folyamatosan dolgozunk, ha van egy kis szabadidőnk vagy várni kell a visszajelzésekre a többi munka kapcsán. A közel százéves mediterrán villaépület bővítése és átépítése jelenleg is zajlik, az aktuálisan szükséges kiviteli terveket készítjük folyamatosan. Az új, lapostetős „kocka” épületrészek meglehetősen modern hangvételűek a maguk rozsdás acéllemez homlokzatburkolatukkal. Az alacsony hajlásszögű, mediterrán, – rustico, jellegű régi épületrészek mellett érdekes összképet alkotnak a pálmai „rózsadomb” fenyőerdejében.

Club Golf II, Santa Ponza

A Santa Ponza-i golfklubot körülbelül harminc éve alapították. A golfklub klubépületét, a hozzá kapcsolódó hotellel, apartmanházakkal, a kétszer kilenc lyukas golfpályákkal, mind Guillermo Reynés édesapja tervezte.

Körülbelül tíz éve a klub megépített a meglévő pályáktól kb. három kilométerre két újabb kilenc lyukú pályát. Ide azonban nem épült klubház, csak egy ideiglenes raktár a golfeszközöknek, egy női – férfi öltöző és egy bár, mind-mind ideiglenes jelleggel. Az ideiglenes jelleg tíz éves évfordulóján a klub megbízást adott az irodának, hogy készítsen egy koncepciót a leendő klubházra lehetőleg úgy, hogy a bár és az öltözők épületit meghagyjuk, vagy integráljuk az új épületbe. Párhuzamosan több változatot fejlesztettünk a telepítésre, a tömegformálásra, amiből végül egy egészen merész tetőgeometriájú változat került kiválasztásra. Az engedélyezés során majd kiderül, hogy milyen irányba fejlődik tovább az épület.