Polácsek Viola: Helyszíni jelentés Barcelonából

UTAZÁS – 2011. március 29.

6:50 Indulás a schwechati repülőtérről (boarding time: 6:05, Air Berlin, ablak melletti ülés). Életem első repülése, induláskor felhős, az Alpok felett napos, majd a tenger felett ismét felhős. Felszálláskori enyhe félelmem csak akkor tér vissza amikor a gép irányt változtatva megrezegteti a szárnyait. A landolás nem mindennapi élmény: a repülőgép folyamatosan ereszkedik a várossal párhuzamosan és csusszan be a leszállópályára. Gyorsan végigpásztázom a várost, mi merre található, Torre Agbar, Sagrada Família, Parc de la Ciutadella (emellett lesz a munkahelyem és örömmel állapítom meg újra milyen közel van hozzá a tengerpart), Montjuic és Torres Porta Fira: mégiscsak valóságosabb mint a google earth háromdimenziós tere. Majd kikötő, konténerhalmok változatos színekben, ipari terület, kémények és a fényképezőgépem a fejem fölött a boxban a táskámban. Hazafelé becsekkoláskor, ha lesz választási lehetőségem, akkor left side, window.

9:00 BCN repülőtér: reggel kilenc óra és a terminál kong az ürességtől, megkeresem a poggyászom és jöhet a busz, jegyvásárlás a sofőrnél. Irány a hostel. Átszállás metróra a Placa d’Espanya-n. Nehezen emelgetem a bőröndöm lépcsőn le, lépcsőn fel -nem is értem minek kell újra felfelé mennem, ha még nem jutottam el sehova- és a zsebes már a hátam mögött, a keze a táskámban, alig tudom megtartani az egyensúlyomat. Szerencsémre végül elrohan. Gyors ellenőrzés: mindenem megvan.

Metrómegálló: Lesseps, városrész: Grácia, utca: Torrent de L’Olla, a hostel neve: Residencia Erasmus-Gracia.

Úgy szerveztem a kiutazást, hogy a munkakezdés előtt nagyjából egy héttel korábban érkezzek, hogy legyen időm a három hónapra kiadó szobát keresni és egy kicsit körbenézni a városban. Határozottan optimistán vagy inkább merészen álltam hozzá a feladathoz, három éjszakára foglaltam szállást a hostelben. Később kiderül vannak még nálam is bevállalósabbak, két napi autózás után kocsiban alvás a tengerparton és a harmadik meglátogatott lakásba beköltözés.

SZÁLLÁSKERESÉS

A módszerem a következő volt: az interneten kinéztem néhány árban megfelelő és a munkahelyhez elfogadható távolságban lévő szobát, bejelöltem a reptéren szerzett ingyenes térképen árral együtt és a telefonos egyeztetés után az időpontot is melléírtam. Majd elindultam a városba. Minden helyszínt gyalog közelítettem meg, hogy megismerjem a várost és a lakás tágabb környezetét.
Annyira megtetszett az a negyed amelyikben a hostel volt, hogy ott próbáltam keresgélni, még az utcában is megnéztem egyet.

Hogy milyen is ez a kerület: szűk mediterrán hangulatú utcák, három-négy emeletes házakkal, szabályos, egyenes vonalvezetésű, de nem raszterben lerakott utcák, amit időnként megszakít egy nyüzsgő köztér. A hely, ahol nem lehet ellenállni a késztetésnek, hogy az ember leüljön egy kávézó teraszára és megigyon egy kávét. Közel a Güell Park, kis-léptékű, otthonos, jellemzően helyi és nem turista nyüzsgés. Az egész környéknek olyan bohókás hangulata van. Minden utcában egyedi, kézműves termékeket és ruhákat árusító kis üzletek, műhelyek. Az egyikben még tanfolyamokat is indítanak: cipőkészítés, szabás-varrás, rajzolás.

Take away ázsiabüfé a téren. A következőképpen működik: van egy kérdőívszerű megrendelőlap, amin ki kell választani az összetevőket és ráírni a megrendelő keresztnevét. A pénztáros továbbítja a megrendelést a szakácsoknak, akik a vendégek által látható helyen, frissen elkészítik az ételt és becsomagolják. Ezután már csak egy padot kell keresni a téren és megenni. Bent erre egyáltalán nincs lehetőség, csak elvitelre rendezkedtek be. Semmi gond, teljesen elfogadott a közterületen evés, parkokban, tereken. A munkahely melletti Parc de la Ciutadellába is kijárnak az emberek ebédelni: leülnek a fűre és a magukkal hozott ételt fogyasztják.

A hostel utcájában lévő lakást nézem meg elsőként, érdekes kétszintes apartman, kicsi szoba, csak egy kétszemélyes matrac fekszik a földön, még íróasztal sincs. Hol fogom megírni a beszámolót? Az ablak mérete illik a szobához, a légudvart amire nyílik nem is látom. Pedig kényelmes lenne ideköltözni, alig ötven métert kellene húznom a bőröndöt.

A harmadik lakásnál úgy éreztem megtaláltam az igazit: szimpatikus emberek, tisztaság, szelektív szemétgyűjtés (ez később kiderült nem egyedi eset). Már magam előtt láttam, ahogy reggelente a legfelső emelet teraszán, növények társaságában a kávémat iszogatom. A szobában itt sem lehet táncolni, a légudvar itt is megvan, de júniusban majd biztosan nem is fogom bánni. Mindenesetre körvonalazódik, hogy elég gyakoriak a kisméretű belső udvarra néző szobák, és ha utolsó jelentkezőként érkezel egy több ember által lakott apartmanba, akkor csak ilyen jut. Kiderül az esélyeim nem nagyok, mert szeptemberig szeretnék kiadni, én meg csak július elejéig maradok.

Szervezkedés, Orsi válthatna engem júliusban, de kiadják egy ismerősüknek.

Sagrada Família környéke, kilátás a Torre Agbarra, angolul alig beszélő kedves fiatal lány a tulajdonos, két szobát szeretne kiadni. Nehézkes a kommunikáció. Fogy az idő, kezdek kétségbeesni. Végül egy szobrászlánynál sikerül szobát kivennem.

SZÁLLÁS

városnegyed: Eixample, utca: Provenca, metrómegálló: Entenca

Az eddigi legkisebb szoba. Zajos ágy, elképzelhetetlenül koszos függöny, ragad minden. Közel a metrómegálló. Három hónapra megfelelő lesz. Négyen vagyunk a lakásban: a szobrász lány, egy kínai lány aki spanyolul tanul, egy spanyol lány, aki semennyit nem beszél angolul és én. A közelben: Miro park, Placa d’Espanya, Montjuic, Sants Estacio és Mies.

MUNKAHELYRE TÖRTÉNŐ BEJÁRÁS ÉS MUNKAKEZDÉS

2011. április 4. 10 óra – városnegyed: Born, utca: Fusina, metrómegálló: Jaume 1

Utazás metróval. 40 perc az út.

Fusina és a legjobb kombináció: jobbra gótikus városrész, balra Parc de la Ciutadella, előre 15 perc séta a tengerpart. Megérkezek a munkahelyemre kitömött táskával, benne a laptopom. Munkaadóim kíváncsiak mi az a nagy batyu és tisztázzuk, hogy nem lesz szükség a gépemre, mert azt tudnak biztosítani. Dell monitor és gépek minden asztalon. Körbevezetnek az irodában és a szomszédban is. A PISAA és a Fusina 6 (a szomszéd építészstúdió) egymás mellett található, külön bejáratuk van, de egybenyithatóak és időnként közös projekten dolgoznak. A Fusina 6 vezető tervezői Silvia Contreras, Enrica Mosciaro építészek és Gonzalo Mila ipari formatervező. Az utóbbi munkáit feltétlenül érdemes megnézni a honlapjukon mert utcabútoraiba gyakran belebotlani a városban. Például a tengerparton a beton napozóágyakba és a kikötőbakok inspirálta szeméttárolókba. Ez utóbbi zseniális, az irodában is látható belőle egy példány. Elég nagy és súlyos, mélyen be lehet ásni a homokba és a tetején a bedobónyílás kellően szűk, hogy a szél ne fújja ki a szemetet. Hogy ne kelljen keresgélni:

http://www.fusina6.com/caucana-ficha.php?p=en,mila,47a1b1a061307,4b0fceb45e33b

Mindkét iroda gyakran fogad gyakornokokat főleg latin nyelvet beszélő országokból: olaszok, brazil, perui, portugál a szomszéd irodában. A kivétel most a mi irodánk, rajtam kívül egy lengyel lány tölti itt az ötödik héttől a gyakorlatát. A kommunikáció időnként olasz a nagyszámú jelenlétnek köszönhetően, pontosabban akkor, ha egymással beszélnek. Különben spanyol, ha én is részt veszek benne akkor angol.

Egyelőre csak ismerkedem a szerverrel, az iroda eddigi munkáival, de hamarosan megkérnek, hogy photoshopban illesszek be embereket a látványtervekbe. Délután jön a megrendelő egy megbeszélésre, arra készülnek. Az staffázsadatbázisban találok egy kopasz fickót, aki pont beleillik a kávézó kanapéjába. Munkatársaim látva az alakuló tervet megállapítják, hogy mennyire hasonlít a megrendelőre a pózoló figura és keresnek egy képet a róla, hogy vágjam körbe majd beillesztjük a következő látványtervbe. Vágok, rajzolok: pixelről pixelre egészítem ki a fej hiányzó részét. Közben jókedv, semmi idegeskedés, pedig nincs sok idő hátra a megbeszélésig: nagyszerű. Egy étterem belsőépítészeti terveiről van szó, Raval negyedben a szomszéd irodával közösen.

FOGADÓIRODA SZALMAI BEMUTATÁSA

www.pisaa.eu – Az iroda tulajdonosa két fiatal építész: az olasz Domenico Piemonte és a Görögországban született Katerina Samsarelou. Néhány éve alapították stúdiójukat és rendszeresen együttműködnek más építészekkel, többek között Carlos Ferraterrel, akinek irodájában, az OAB-ben Domenico Piemonte öt évet töltött el. Rendszeresen vesznek részt nemzetközi pályázatokon, projektjeik között találni várostervezést, tájtervezést, belsőépítészeti munkákat, közép-, lakó- és irodaépület tervezést.

FUTÓ PROJEKTEK, VÉGZENDŐ FELADATOK, NAPI MUNKA

A munkarendet mintha csak rám szabták volna: kezdés délelőtt 10-kor, 14-16 óráig szieszta, szabadidő, majd ezután este nyolcig ismét meló. Az első hetekben az ebédidei pihenés inkább kemény munka volt mint feltöltődés, mert folyamatosan gyalogoltam, hogy találjak egy étkezdéd ahol elfogadható áron megebédelhetek és a késztetés miatt, hogy felfedezzem a környéket: Gótic; a piacok: La Boqueria, Mercat Santa Caterina, felújítva az EMBT tervei alapján, a közeli park és a tengerpart, Barceloneta. Eleinte szinte minden nap spanyol tortilla, a parasztreggeli torta formájú változata, mert olcsó és nagyon ízlett. A környék tele van méregdrága éttermekkel, de kitartó keresgéléssel lehet találni kedvező megoldást. Take away pasta; menu del dia vagy péksütemény valamelyik cukrászdából és gyümölcstál a piacról. Olajbogyó a piacról páratlan. Patatas bravas valamelyik közparkban, bódéból szintén olcsó. A paella sehol sem az. De a legolcsóbb: tészta és romesco szósz az élelmiszerboltból (Mercadona) otthon elkészítve vagy a 80 centes lencseleves-konzerv ugyaninnen.

Apró tervváltoztatások mellett a fő feladatom egy pályázat elkészítése. Francia Svájc, Vandoeuvres, Geneve melletti kis település, 35 lakásos épület és a környezet városépítészeti rendezése. Eddig előtanulmányokat folytattam, kutattam és kísérleti modelleket készítettem, hogy megtaláljam a megfelelő beépítési mintát.

Hamarosan belekezdünk majd egy másik pályázatba is Carlos Ferraterrel együttműködve: urbanisztika, tájépítészet. A jelenleg futó tervek egyike: „Piccaro sul mare” Borghetto, Savona, Olaszország, a Castello Borelli területe. Hibrid funkció: park, botanikus kert, hotel, fitnesz, lakások, Carlos Ferraterrel közösen.

Egy másik: Narbolia, Szardínia, Olaszország: köztér tervezés. Kis dombok raszterben, játszótér, díszmedence.

Olaszország gyakori tervezési helyszín és görög pályázat is előfordult már.

HASZNÁLT MUNKAESZKÖZÖK

Dell, Autocad, Photoshop, 3d studio max és ecotect: a benapozás vizsgálatára

MUNKAKÖRNYEZET ISMERTETÉSE

4 asztal, könyvespolc (AREA nevű, olasz építészeti magazinok), tervek és makettek, raktár, mosdó, spaletta, kovácsoltvas korlát és egy westernfilmekre emlékeztető széf

bing-maps, www.europaconcorsi.com

MŰEMLÉKEK, KORTÁRS ÉPÍTÉSZETI ALKOTÁSOK, KIÁLLÍTÁSOK, ELŐADÁSOK

2011. április 2.

-Mollet del Valles, Museu Abelló: kiállításmegnyitó, akcióművészet

Az első hétvégén a főbérlő lány barátnőjének kiállításmegnyitójára megyünk, Barcelona külvárosába, Mollet del Valles-ba. A megnyitó része egy felvonulás óriás bábokkal, aminek célja a helyi közösség aktiválása.

2011. április 9.

-Caixa Forum: az „ingyen múzeum”

Szabadon látogatható színvonalas kiállítások:

„Building the revolution”  – Művészet és építészet Oroszországban 1915 és 1935 között
Fotókiállítás a cunami utáni Haitiről
Az ókori mexikói Teotihuacan városából származó régészeti leletek: szobrok, falfestmények, használati tárgyak, ékszerek.

2011. április 23.

-D HUB: az abszolút kedvenc múzeum. A Picassóba indultam, nem láttam a sor végét és itt kötöttem ki. Két kiállítás díjmentesen látogatható: az egyik mediterrán designerek munkáit mutatja be, a másik egy gazdag, előkelő nő ruhatárát.

Az igazán belelkesítő kiállítások: 3 dimenziós tárgyak nyomtatása és utópisztikus építészeti tervek. A kiállításhoz kapcsolódóan workshopokat is szerveznek, egyesek közülük ingyenesek.

http://www.dhub-bcn.cat/en

2011. április 29.

-Sabadell: Performance

Szobrász főbérlőm performanszára megyünk egy közeli városba. A címe: Hogyan takarítom ki a konyhámat? Sötét van. Szabadtéren, két, egymás melletti elkerített terület. Az egyikben szemét, a másik tiszta. Az szemetes részt felülről veszi egy kamera, és a képet egy projektor vetíti az üres terepre. A művésznő megjelenik fehér overálban és gázmaszkban, majd elkezdi átlapátolni a szemetet az üres területre. Így amikor végez, a megtisztított terep képe vetül rá a szemétre. Lapátolás közben pedig úgy tűnik, mintha a saját fejére – valójában felülnézeti vetített képére – szórná a törmeléket. Érdekes, elgondolkodtató előadás.

Útban hazafele a metrómegálló közelében egy téren fantasztikusan jó fúziós zene.

2011. április 30.

-Encants Vells az ócskapiac: 3 eurós cipők, méteráru, régi kacatok, új kacatok és a háttérben a Torre Agbar. Időnként rám szóltak, hogy ne fényképezzek, de ez nem tarthatott vissza.

2011. Május 1.

-CCCB: a hónap első vasárnapja, a belépés ingyenes. Kiállítás Claudio Magris, olasz íróhoz kapcsolódóan Triesztről. Vizualitás, belsőépítészet, tapasztalás és nem tények felsorolása. Tematikus termeken keresztül mutatja be a várost, kulturális életét és XX. századi történelmét. A bejárat közelében ventilátorok fúják a Bora nevű szelet; több nyelven is meghallgatható az Osztrák – Magyar Monarchia himnuszának szövege, magyarul is; dühöngő szoba Magris egy színdarabjához kapcsolódóan; Trieszt főtere; egy kávézó; egy könyvtár; a Duna jelentősebb városaival – itt az író Duna című könyve a kapocs.

2011.május 6.

-Pecha Kucha Barcelona

Még otthon, elindulás előtt belekerült a naptáramba a május 6-ai dátumhoz: Pecha Kucha Barcelona, Antigua Fábrica Estrella Damm, Carrer Rosselló 515. Ekkor még nem tudtam, hogy ez a név és cím egy sörgyárat takar és azt se, hogy a jegyvásárlásnak az egyetlen módja: bankkártyával, online. A szervezők megelégelték a hosszú sorokkal járó kellemetlenségeket, ezért választották ezt a megoldást. Tehát megvettem a jegyet online, kinyomtattam, a helyszínen bemutattam, megpróbálták kiolvasni a nevemet, megkeresték a listájukon és közben jókat nevetgéltek. A jegy mellé két sörös-kupon is járt. A régi szép idők, amikor a budapesti rendezvényen is járt a belépőhöz egy italjegy.

Mindegyik előadóról elmondható, hogy rendkívül magas színvonalon elkészített fotókat vetített. A grafikusok, designerek voltak túlsúlyban és az építészek sem a saját épületeiket helyezték a középpontba. Az egyik ilyen előadó fotókat vetített az építészeti projekt résztvevőiről.

Spanyol nyelvtudás hiányában csak a képeket élvezhettem, a szöveg, a jelentés elmaradt. Az utolsó előadás után meg már teljesen összefolyt, mert a szöveg nemértés miatt nehezen tudtam a személyekhez kapcsolni a képeket. Egy fotográfus bemutatkozását végignevette a társaság, de később spanyol kísérőim elmesélték, hogy borzalmas előadás volt, kínjukban nevetgéltek, nem a humorán. Nagyszerű képek voltak, divatfotók. A legtöbb prezentációban fontos szerepet játszott a story, koncepcionálisan felépített bemutatkozások voltak, hiányzott a szöveg megértése.

Fesztiválok tavasszal:

Nagy kínálat ebben az időszakban, eddig leginkább filmből. Egyiket se hagytam volna ki ha tehetem, de időhiány miatt mégis így alakult. Mindenképp hasznos tudni a létezésükről, mert a honlapokon is rengeteg információhoz lehet jutni és inspiráló alkotásokkal találkozni. Ez utóbbi az egész városra igaz: elindulok bármelyik irányba, száz méter után biztosan találok valamit, ami hatással lehet rám. Egy kiállítást, múzeumot, galériát, koncertet, közparkot, folyóiratokból, építészeti albumokból ismerős házakat, Herzog és De Meuron tervezte épületben kávézom, Embt parkjában sétálok, Carlos Ferrater botanikuskertjében szagolom a virágzó mediterránt. És a Montjuic-en lévő erődől bepótolom a kikötői konténerek lefényképezését.

D’A – Festival International de Cinema d’Autor de Barcelona (április 29-május 8.)
Mecal 2011, Festival International de Curtmetrages de Barcelona (április 8-14.)
Plug – Festival d’art digital (május 7.)
Sónar (június 16-17-18.)
Primavera sound (május 20-29.)
La nit dels museus (Múzeumok éjszakája) május 14. este héttől éjjel egyig, ingyenes

KÖNYVAJÁNLÓM BARCELONÁHOZ KAPCSOLÓDÓAN:

Le cool

A Weird and Wonderful Guide to Barcelona

Nem szokványos útikalauz. Friss, fiatalos, aktuális, dizájnos és igényes. A kiadó ingyenes programajánló füzete Budapesten is megtalálható.

Manuel de Sola-Morales

Deu llicons sobre Barcelona/Ten lessons on Barcelona

Tíz lecke Barcelónáról

A könyv10 fejezetben mutatja be hogyan alakult ki a mai városkép. Nem történelemkönyv, hanem urbanisztikai leckék, Barcelona fontos városépítészeti döntéseinek bemutatása köré csoportosítva, a gótikus városrész átvágásától a XX. századig. 1985-ben íródott, nem szól az azóta történt változásokról és a jelenlegi tervekről.

Barcelona, transformación planes y proyectos

Barcelona aktuális építészeti, urbanisztikai és városfejlesztési terveinek gyűjteménye

Benne: 22@Barcelona, a város egyik legfontosabb jelenleg futó urbanisztikai és gazdasági fejlesztési, rendezési terve, az egykori ipari terület, Poblenou rehabilitációja.

Amikor megérkeztem Barcelonába hamar észrevettem, hogy mennyi energiát fektetnek az urbanisztikai fejlesztésekbe. A nagy-léptékű parképítés mellett (lassan az egész Montjuic egy összefüggő kertté alakul), majdnem minden utcasarkon található egy kisebb park, játszótér. Kreatív megoldások mindenfele, élhető terek, hetekig a folyamatos csodálkozás állapota. Nem törekednek a gyalogos és az autós forgalom erőteljes szétválasztására. Nagyon jól megfér egymás mellet a kettő, nem húznak falakat közéjük, nincs az az érzés mintha az autók uralnák a város.

Musics al metro: a reggeli útvonalamon, a két metróvonalat összekötő földalatti folyosón létezik egy kijelölt hely „utcazenészek” számára.

Hétfő: szintetizátoron komolyzenét, főleg egyházit játszó idősödő hölgy, de egyik nap amikor elhaladok előtte, hirtelen átvált A keresztapa főcímdalára.

Kedd: afrikai srác

Szerda: Astor Piazzollát játszó zenész

………….

bevásárlólista az első hétről:

mosogatószer – lavavajillas a mano
tisztítószerszer – producto de aseo
takarító rongy – bayeta
mosószer – detergente
mosogató szivacs – esponja
hálózsák – saco de dormir
párna – almoada
pléd – manta de viaje
ágyneműhuzat – capa
lepedő – sábana