Tolnai Zsuzsanna: Helyszíni jelentés Barcelonából

MEGÉRKEZÉS

Repülővel érkeztem Barcelonába. A repülőtértől több lehetőség van eljutni a belvárosba. Van egy speciális busz járat, ami 5 euróba kerül, lehet vonattal is menni, vagy taxival. Taxival a távolságtól függően 20-30 euró bejutni a belvárosba, (a reptérrel ellentétes külvárosi részekbe még ennél is több lehet) de meg lehet osztani egy taxit, és így az árát is, én így jöttem el a szállásig, szerintem ez a legjobb megoldás.

SZÁLLÁS

A szállásomat ezen a honlapon találtam: www.idealista.com, és még Budapestről lefoglaltam. Az internetes foglalással vigyázni kell, mert mindenhol kérnek előre foglalót, és a külföldieket gyakran átvágják így, ezért érdemes megkérni valakit, aki már a helyszínen tartózkodik, hogy nézze meg a szállást, vagy szállodában lakni a megérkezés után, amíg nincs meg a megfelelő szállás. Szerencsére nekem az ekkor már Spanyolországban tartózkodó ismerősöm tudott személyesen találkozni a lakás bérbeadójával, és kifizetni neki a foglalót. Egy kicsi szobát bérlek a város Eixample kerületében a Placa de Catalunyától 5 percre. A lakások ezen a környéken nagyon nagyok, 4-5 szobások, kisebbet errefelé nem nagyon lehet találni, mivel annak idején ez a környék a gazdagabb lakosok lakóhelye volt.  Az árak kb 320 eurótól kezdődnek, de ennyiért nagyon nehéz találni, kb 400 euró az átlagos ár. Barcelonában nagyon sok helyen lifthofra néző ablakok vannak csak a szobákhoz, de ez itt átlagosnak számít, ezért sok szobánál ezt nem említik meg előre.

Ezt a környéket ajánlani tudom mindenkinek, nagyon szép és néhány többihez képest biztonságosabb is. A La Rambla, és az nyugat felé folytatódó La Rambla de Catalunya 5 percre van gyalog, bármi hamar megközelíthető, így általában a tömegközlekedést sem kell igénybe vennem. Ez Barcelona híres négyzethálós szerkesztésű kerülete, amit Ildefons Cerdá tervezett az 1800-as évek közepén.

KÖZLEKEDÉS

Barcelona tömegközlekedése elég jó, mindenhova el lehet jutni szinte metróval, Renfével, vagy Ferrocarril-lal.

http://www.renfe.com/viajeros/cercanias/barcelona/mapa_zonas_barcelona.html
http://www.tmb.cat/ca/home
http://www.fgc.cat/eng/index.asp

Egy jegy 1.45 euróba kerül az 1-es zónában, ami a tágabb belváros, általában minden ezen a körzeten belül van, úgyhogy nem kell drágább körzetű jegyet venni. Egy egyszer használatos jegy helyett érdemes 10 alkalmasat venni, mert így egy alkalom majdnem a felébe kerül csak az eredeti árnak. Éjszaka a metrók 2 óráig járnak csak, ezután éjszakai buszokkal lehet közlekedni. Ez általában ugyanúgy lefed minden barcelonai területet, mint  a nappali közlekedés, de gyakran nagyon sokat kell várni ezekre a buszokra, ezért az emberek éjszaka általában taxit használnak a hazajutáshoz.

A tömegközlekedési járműveken kívül van “tömeg bicikli”. http://www.bicing.cat/. Én általában ezt használom most már mindenhez, de mivel csak barcelonai lakosok használhatják, így először el kell menni a rendőrségre, ahol 10 euróért adnak egy NIE számot *, majd ezzel lehet a “bicing kártyát” igényelni, ami egy évre 35 euróba kerül, és körülbelül 10 nap alatt elkészítik és kiküldik a megadott lakcímre. Ezután bármennyit lehet használni a bicikliket 1 évig, de egyszerre csak fél órára. Fél óra után vissza kell vinni egy biciklimegállóba,( amivel egyébként tele van a város, nagyon könnyű találni) és kell várni 10 percet, mire újra lehet biciklizni. Ha valaki több mint fél órát biciklizik egyszerre, akkor fizetni kell érte.

A bicikliket hétvégén éjjel-nappal lehet használni, hét közben viszont éjféltől reggel 5-ig nem. Gyakran vannak viszont időszakok, amikor bizonyos helyeken nem lehet biciklit találni, sokáig üresek a biciklimegállók, ekkor a megállóknál lévő számítógépes rendszer kijelzi a legközelebbi 4 másik biciklimegállót, és azt, hogy ezeken a helyeken mennyi üres hely, vagy mennyi szabad bicikli áll rendelkezésre. Napközben a szolgáltató többször kisbusszal áthelyez bicikliket egyik megállóból a másikba, vagy begyűjti a megrongálódottakat. Elég gyakran körülbelül 30%-ban lehet találkozni hibás biciklikkel. Barcelona méretét tekintve nem túl nagy, ezért a belvárosból fél óra biciklizés alatt szinte bárhova el lehet jutni, és ehhez rengeteg bicikli utat lehet találni, de ha nincs bicikliút, az autóutakon akkor is biztonságosan lehet biciklizni.

(* a NIE szám:  a Spanyolországban élő külföldiek nyilvántartási száma, spanyol személyigazolvány szám helyett. Ezzel a számmal lehet itt autót, lakást venni, dolgozni több ideig, vagy bankszámlát nyitni. Az ügyintézés elég egyszerűen megy, reggel mentem oda, (bármilyen rendőrségre) és 2 óra múlva már nálam volt a NIE okmányom)

BARCELONA

Az élet drágább, mint Budapesten, egy átlagos étteremben egy ebéd, ami Budapesten körülbelül 1000 ft-ba kerül, az itt 8-10 euro. Boltban vásárolt dolgoknál ennyire nem nagy a különbség, de alapvetően minden drágább, ezért az ösztöndíj összege csak minimálisan fedezi a megélhetési költségeket.

A boltok spanyol szokás szerint vasárnap nincsenek nyitva, míg mondjuk Madridban a belvárosban sok bolt nyitva van vasárnap is, itt nincs, beleértve a nagy bevásárlóközpontokat is. Vannak viszont arab kis élelmiszerboltok, amik állandóan, éjjel nappal nyitva vannak, de valamivel drágábbak, mint a többi bolt. A tengerpart szép, de hétvégenként nagyon zsúfolt. Hévszerű vonattal el lehet jutni Barcelonától kb fél órára lévő kisvárosokba, ahol szerintem jobb strandolni, ez kb. 5 euró oda-vissza vonattal, tudom ajánlani pl. Sitges-t. Nagyon sok a turista, ezért alapvetően kedvesek mindenkivel az emberek, eddig csak pozitív élményem volt velük.

Eddig én Barcelonán kívül csak Sitgesben jártam, ami egy kisváros Barcelonától délre, 35 percre vonattal. Ez egy kedvelt üdülőváros a barcelonaiak körében is, sok gazdagabb barcelonainak van itt nyaralója. A tengerpartja sokkal kellemesebb, mint Barcelonának, és nincs olyan nagy zsúfoltság.

ÉPÍTÉSZET

Barcelonában a legfontosabb helyek az építészeknek, amiket ajánlok:

HDUB design múzeum http://www.dhub-bcn.cat/
FAD http://fad.cat/
COAC építész központ: http://www.coac.net/

A HDUB design múzeum minden hónap első vasárnapján ingyenes, általában időszakos kiállítások vannak, amik érdekesek szoktak lenni.

A FAD (Foment de les Arts i del Disseny) az egyik legfontosabb központ a barcelonai design életben, ideértve az építészetet, belsőépítészetet, grafikát, tipográfiát, ruhatervezést, vagy a formatervezést. Ezen a héten zárult itt a 2011-es FADFEST, ami a Barcelona Design Festival része, egy 2 hetes design kiállítás és díjkiosztás öt különböző témakörben: ipari formatervezés, grafika, építészet és belsőépítészet, kézművesség, és divat. A megnyitón és a záróünnepségen is részt vettünk az irodával, mivel az egyik múzeográfiai projektükkel ők is kiállítottak, és benne voltak az öt finalistában, akik közül kikerült a győztes. A nyitóünnepség elsősorban a kiállítás megnyitásáról szólt, ahol az év legjobb, a díjazásra finalistaként bekerülő terveit lehetett megtekinteni. Az ünnepség ingyenes volt, ingyenes sörrel és tapasszal, ami az itteni építészeti partiknak mindennapos része. A megnyitót követő két héten keresztül lehetett szavazni minden témakörben a legjobb tervre, majd két héttel később a záróeseményen kihirdették a közönségdíjas, és a szakmai zsűri által kiválasztott győztest. A záróeseményen sok híres barcelonai építész részt vett, végül az irodám sajnos nem nyert se szakmai, se közönségdíjat. A díjazottak kihirdetése után divatbemutató volt a fiatal spanyol divattervezők munkáiból, amiből meg is lehetett vásárolni néhányat.

A COAC Barcelona megye építészeti központja.(Collegi de Arquitectes de Catalunya) A honlapjukon megtalálható minden Barcelona megyei építész iroda, amikor irodát kerestem a Leonardo pályázatomhoz, akkor is ezen a honlapon találtam rá az AV62 Arquitectos irodára. Maga a COEC épülete Barcelona belvárosában található, több szintes kiállító és előadó térrel, valamint építészeti könyvesbolttal. Rendszeresen szoktak itt építészeti eseményeket és kiállításokat szervezni. Egy héttel ezelőtt zárult itt az EME 3 2011 Internacional Architecture Festival elnevezésű építészeti hét, építészeti programokkal, ami több helyszínen volt Barcelonában, többek között (és nagyrészt) a COAC építészeti központban, de ezen kívül még a HDUB-ban is. A programok között volt több építésziroda és projekt bemutatása, és egy Pecha Kucha építészeti és dizájn program este is.

no images were found

MUNKAHELY

Az AV62 arquitectos építészirodában dolgozom. Az irodát egy házaspár vezeti Victoria Garriga és Tono Foraster. Mindketten tanítanak több Barcelona környéki egyetemen, építészetet és belsőépítészetet. A munkák szervezését és kiosztását alapvetően ők végzik, de a cégnél már nyolc éve dolgozó két másik alkalmazottjuk is hasonlóan magas pozícióban van. E két alkalmazott, egy spanyol/ katalán lány Barcelonából, Blanca, és egy olasz fiú Milánóból,Stefano, aki már nyolc éve Barcelonában él. Mindannyian nagyon kedvesek, és segítőkészek minden munkában. Jelenleg hárman vagyunk Leonardo ösztöndíjjal az irodában, két portugál fiú, és én. A két fiúnak Nunonak, és Duarténak már lejárt az ösztöndíja, de egy kisebb összegű fizetéssel maradhattak még pár hónapot. Azt, hogy mikor mennek haza még ők sem tudják pontosan. Rajtuk kívül még egy kötelező nyári gyakorlatát töltő spanyol-francia lány dolgozik velünk, Elsa, aki Párizsban tanul belsőépítészetet, de  Bilbaóból, Spanyolországból származik. Ő csak két hónapig van itt, a hónap végén le is jár a gyakorlati ideje. Végül még egy kolléganő van a cégnél az egyetemi évei alatt több évig gyakorlatoskodó, majd a diplomát követően teljes munkaidőben dolgozó lány, Anna. Az első hetekben volt még egy másik munkatársunk is, Itiziar, aki az egyetemi évei alatt került Barcelonába, de most hazaköltözött San Sebastianba, észak Spanyolországba, így el kellett hagynia az irodát.

Az irodában alapvetően spanyol nyelven folyik a munka annak ellenére, hogy Katalóniában vagyunk, mert több külföldi (magyar-portugál) gyakorlatos is dolgozik itt. A cégvezetők ezen kívül még jól beszélnek angolul is, és a katalán munkatársak gyakran egymás között katalánul beszélnek, de valamennyi spanyol nyelvtudással nagyjából meg lehet érteni őket.

A munkát hétfőtől csütörtökig reggel kilenckor kezdjük, és általában (minimum) este hétkor fejezzük be. Ez a munkák mennyiségétől függően kitolódhat, és eddig majdnem mindig ki is tolódott. Napközben kettőtől fél négyig van egy kis munkaszünet, szieszta, amikor azt csinálunk, amit akarunk. Ekkor általában az irodában maradunk és a kis belső udvaron ebédelünk a kollégákkal. Pénteken más a munkabeosztás, a munka reggel nyolckor kezdődik, és szünet nélkül délután háromig tart. Bár ez azt jelenti, hogy háromtól lehet csak ebédelni, általában ezt senki sem bírja ki, így mindig közös szendvicsevéssel szakítjuk meg a munkát délután egy-kettő óra körül.

A megérkezésemet követően az első feladatom az volt, hogy Elsával a francia-spanyol gyakornok lánnyal makettet készítsek a FADFEST kiállításon kiállított munkához. Ez a Balenciaga spanyol divattervező munkáit bemutató időszakos kiállítás múzeográfiája volt, amit a getariai Balenciaga múzeumba készítettek.

http://www.av62arquitectos.com/es/proyectos/exposicion-permanente-museo-cristobal-balenciaga-getaria-bizkaia-3-191-planos

A múzeumban többféle installációt alkalmaztak a ruhák kiállításához, és nekünk ehhez kellett az egyikeket 1:20-as léptékben megmakettoznunk. Az első napok a makett alapanyagainak beszerzésével teltek, ehhez több boltba is elmentünk, speciális lámpás bolttól kezdve a horgászati bolton keresztül a minden makettos kelléket áruló nagyáruházig. A makett teljesen valósághű stílusban készült, kivéve a kiállítandó ruhát, ehhez csak egy női alak torzót készítettünk papírból. Ezt először gyurmából megformáztuk, majd papírragasztóval újságpapír rétegeket ragasztottunk rá, így miután ez megszáradt a gyurmát egyszerűen kiszedve egy szilárd testet kaptunk az újságpapírból. Ezt a munkát később egyedül Elsa fejezte be, mert sürgőssé vált, hogy részt vegyek a következő projektben, így áttértem ahhoz. A kiállításra is Elsa vitte el a makettot, ahol ő üzemelte be, (a kiállítás képeit mellékeltem a makettal együtt)

A második munka, amiben részt vettem, a makettot félbehagyva egy városépítészeti pályázat volt, amit Baghdadba terveztett a cég. Ez a pályázat második fordulója volt. Az első fordulóban, ami két éve volt, benne voltak a finalistákban, ezért a második fordulóban meghívásra már biztos kifizetéssel vettek részt. A pályázat anyagának elkészítésére így körülbelül két-három hét maradt, ami a rengeteg munkamennyiség miatt elég feszített tempóban zajlott. Ez azt jelentette, hogy minden nap túlóráztunk, és az ebédszünet is lecsökkent általában a másfél órásról körülbelül egy, vagy csak fél órásra.

Az első körben kaptam négy darab A3-mas méretű tablót, amit meg kellett rajzolnom. Ezek elsősorban grafikai megjelenítésű, kevesebb szakmai tartalmú tablók voltak, és a következőket tartalmazták: az első a Badhdadon átfolyó Tigris folyó és a város két részét, Adhamiyát és Kadhimiyát összekötő új hidak és utak hálózatát megjelenítő térkép fotókkal mellékelve, ezt későbbi tablókon részletesebben több információval bemutatva. Ezen kívül volt egy a világ nagyvárosaiban létező városi hajóközlekedést bemutató képes tabló is, ami ehhez a munkarészhez tartozott. ezekhez a tablókhoz nagyon kevés információ vált a rendelkezésemre, ezért  a munka nagyrészt adatgyűjtésből állt.

A tablók után a második munkarészként el kellett készítenem két városrész 3D modelljét és róluk képeket renderelnem, majd ehhez egy új tablót terveznem. A bonyolult formák miatt ez nem volt könnyű feladat, de végül időben sikerült elkészülnöm vele. A munkatársaim eközben további A3-mas rajzokat készítettek a város különböző vizsgálatairól Autocadben. Időközben a tervezés bemutatásáról videót is készíttettek egy külön ezzel foglalkozó videós csapattal, akik két napig voltak velünk az irodában, és az irodavezetők személyes nyilatkozatain kívül lefilmeztek minket is, ahogy dolgozunk, majd ezeket összevágva hozták létre a videót, ami eredetileg spanyol nyelvű volt, majd egy arab fordítóval feliratozták, és így küldték ki Baghdadba.

A projekten velünk dolgozott még több várostervező szakember is, akik szintén részt vettek a projekt prezentációjában.
A munka prezentálásaként egy A3-mas méretű keménykötésű könyvet készítettünk, amihez A3-mas méretű rajzokat rajzoltunk, minden rajzhoz egy oldalnyi szöveget mellékelve. A szöveget eredetileg spanyol nyelven fogalmazták meg, majd egy arab fordítóval arabra fordították. Érdekes volt, hogy mivel ugye a könyv arab nyelvű volt, ezért a margókat és magát a könyv lapozhatóságát is fordítva kellett elkészítenünk. A lapokat az irodában nyomtattuk ki kétoldalasan, majd ragasztókötéssel összeköttettük.

Mindenkinek a saját feladatát kellett befejeznie időben, és erre általában meg van egy meghatározott időtartam, így előre lehet tervezni. Nekem sikerült a leadás előtti nap este 10-kor befejeznem a rám eső részt, de akik a könyv nyomtatásához az irodában maradtak, csak reggel kilenckor fejezték be a munkát. Ekkor mi, akik este hazamehettünk átvettük a befejező munkálatokat tőlük és elpostáztuk az anyagot Baghdadba.

A leadás után néhány könnyebb nap következett, ez azt jelenti, hogy a meghatározott munkaidőben befejeztük mindig a munkát, eközben Victoria az egyik cégvezető megtervezte a következő munka ütemezését.

A következő munka, amiben részt vettem egy újabb múzeográfiai projekt volt. Most a tengerészeti múzeumba tervezett a cég egy időszakos kiállításhoz installációt és arculatot. (Museo Maritím de Barcelona). A terv már elkészült áprilisban egy másik céggel együttműködve, melynek neve: BOPBAA. A terveket most csak módosítanunk és prezentálnunk kellett, ehhez három napunk volt. Ez a három nap nagyon feszített tempóban folyt. Nekem egy előre meghatározott stílusban kellett axonometrikus ábrákat készítenem a múzeum belső installációjairól, mindezt megmodellezve, lerenderelve és photoshopban kicsit átalakítva, így végül öt db A3-mas lapot 5×5 képet készítettem. A leadás szerda este hét órakor volt, így keddről szerdára virradóra mindenki bent éjszakázott az irodában. Nekem a rám eső munkarészt szerda reggel tizenegy órára sikerült befejeznem, ekkor haza mehettem, de néhány kollégám még bent maradt ekkor is és tovább folytatta a munkát alvás nélkül.

Szerdát és a feszített tempójú leadást követően egy lazább nap következett, ami után este a FADFEST díjátadójára mentünk az egész irodával. Sajnos itt kiderült, hogy nem nyertünk díjat, mint ahogy ezt a korábbiakban már írtam. A következő, jelenleg futó projekt egy újabb pályázat Irakba, most Erbil városába (Más névvel Ibilnek is szokták nevezni). Erre a munkára most egy hetünk lesz, hogy befejezzük, közben egy másik jelenleg futó munkával vegyítve, ami egy spanyol cipőbolt teljesen új belsőépítészeti arculata.

Az erbili pályázatban jelenleg skicceket kell digitalizálnom, majd egy kisebb városrészt 3D-ben megmodelleznem és lerenderelnem. A cégnél közben még két futó projekt volt, de én ezekben nem vettem részt.

Az egyik a barcelonai Picasso múzeum múzeográfiája volt egy időszakos kiállításhoz. Ezen a megérkezésem hetében két kollégám dolgozott. A múzeogárfiák általában a kiállítás megnyitója előtt nem sokkal készülnek csak el, mivel nagyon sok ember összehangolt munkájára van szükség, így néhány nappal később már a kiállítás megnyitóján vettünk részt az egész irodával.

A másik futó munka egy barcelonai Armani üzlet belsőépítészete volt, ez is lezárult már a napokban. Mivel az Armani üzleteknek van előre meghatározott arculatuk, így itt a kollégáimnak csak ezeket az elemeket felhasználva kellett a megadott teret berendezniük, Olaszországból érkezett, az Armani üzletet személyesen képviselő emberekkel együttműködve.