Knerczer Bea: Helyszíni jeletés Londonból

A fogadóiroda keresésére szánt két hónap bőségesnek tűnt első hallásra, de miután lázas keresésbe és portfólió küldözgetésbe kezdtem, egyre gyorsabban teltek a hetek válaszok nélkül. Már egész aggasztónak tűnt a helyzet, amikor végül az egyik iroda, a jelenlegi fogadóirodám telefonon megkeresett és tájékoztatott, hogy jó hírük van számomra, mehetek hozzájuk. Kis heves szívdobogás az örömtől, ami fokozódott a következő mondattal, hogy jó volna, ha jövő héten már kint lennék. Kisebb hebegés-habogás után kértem egy plusz hetet, hogy legalább egy bankkártyát el tudjak készíttetni és átgondolhassam, mit is kell magammal vinnem, illetve csökkentsem az utazási költségeimet.

KIUTAZÁS

A kiutazás megszervezése nem volt különösebb egy európai nyaralás megszervezésénél. www.kayak.com oldalon megkerestem a legolcsóbb repülőjegyet, amit az adott időszakban a wizzair kinált. Költséghatékonyság szempontjából megpakoltam egy darab hatalmas bőröndöt, ami még a súlyhatáron belül volt, kézicsomagokba bepakoltam amennyit csak elbírtam és irány London. Lutonra érkezvén megkerestem az előre lefoglalt transzfert, kényelmes, egyórás buszozással beértünk Victoriára, ahonnan már a tömegközlekedés jött. A londoni közlekedés nem könnyítette meg a továbbutazást, leginkább kihívások elé állított. Őrületes tömeg, a metróban lift hiányában le-föl cibálni a 3hónapnyi anyagot (angolokra jellemzően segítőkéz nemigen akad) és közben megtalálni a helyes irányt 10-12 órás alvást eredményez. A végállomás Wimbledon volt (London-3. zóna), nagyjából egyórányi távolságra a belvárostól.

SZÁLLÁS

Talán mondhatom, hogy szerencsés helyzetben voltam, köszönhetően barátaimnak, akik érkezésemkor befogadtak és felajánlották, hogy hosszabb távon maradhatok, amíg nem találok megfelelő albérletet.

Szálláskeresés

Itt szállást találni külön fejezetet igényelne, otthonról látatlanban elég nagy merészség és szerencse sem árt hozzá, az esélyek leginkább a nullával egyelőek. Tisztában kell avval lenni, hogy valamilyen oknál fogva sok a hamis hirdetés, a túl ideálisan hangzóakkal csínján kell bánni. Londonban mindenki munkát és szállást keres, így elmondható, hogy mindkettőben elég nagy a verseny. Amint felkerül egy hirdetés, azt azonnal érdemes hívni, minél előbb megnézni, már foglalót vinni, és ha valóban tetszik, akkor nem hezitálni, hanem helyben kivenni. Persze ez a jövőbeli lakótársaktól is függ, mert többnyire benyomások alapján több jelentkező közül döntenek, kivel akarnak a továbbiakban együtt lakni. De foglalóval ennek ellenére mindig hasznos előre felkészülni. A lakást érdemes figyelmesen körbejárni. A bojler állapota, a fűtés, az ablakok nagyon kritikus pontot jelentenek, mert rettenetes állapotúak általában és az igencsak megkeserítheti a mindennapokat. Általában egy havi letétek kell a lakbér mellé még kifizetni.

Az árak változóak. Függ a környéktől, tömegközlekedési kapcsolatoktól, hogy hányan laknak, hosszú- vagy rövidtávra veszi ki az illető, egyedül vagy a párjával akar-e beköltözni, stb. A szobák többsége általában minimum 6 hónapos szerződéssel bérelhető, de azért vannak rövidtávra is.

A közbiztonság utcáról utcára változik. Szálláskereséskor mindenképpen érdemes jól áttanulmányozni, helyiek, tapasztaltabbak véleményét kikérni, hogy mit kerüljön el az ember.

Az albérletemmel is igen nagy szerencsém volt. Ez volt az egyetlen szoba, amit megnéztem, és sikerült kivennem. Ez nem jellemző itt, általában azért jó néhány lakáson átmegy az ember, mire megtalálja az ideálisat.

Jelenleg Camden-ben lakom három nagyon kedves angol fiatallal, egy lánnyal, aki szintén építész és két fiúval. Megvan a belső kis házirendünk, amit mindenki betart, rend és tisztaság van. Mindenkinek saját szobája van, viszont sajnos egy fürdőszobánk van a lakásban, ami 4 emberre nem könnyű, de megoldható. Van egy tágas, szép nappalink konyhával és erkélyünk, internet és tévé is.

RÖVIDEN:

Wimbledon:

London egyik elitebb környéke, nagyon biztonságos, gyönyörű környék. Főleg gyerekes családok élnek, nem az éjszakai életről ismert. Nyugodt kis kertváros rókákkal, papagájokkal. Meg is kérik az árát cserébe. A közlekedés napközben egyszerű a városba. Direkt vonattal ideális esetben húsz perc, illetve metróval szintén elérhető a város. Egész későig járnak relatíve, de belvárosi mulatsággal ne igen számoljunk, ha éjszaka még haza akarunk jutni. Nem is véletlenül zárnak be 11-kor a pubok.

Camden:

Evvel szemben Camden egészen más. 2. zóna, kitűnő tömegközlekedés, rengeteg buszjárat, metró, overground. Igazi hipster negyed. Rengeteg fiatal, clubok, pubok, night club-ok, art, street art, vintage boltok, Camden market és mindenféle szemszájnak ingere. Szintén London egyik felkapottabb része, folyamatos nyüzsgés, a szó pozitív értelmében.

Van néhány jól bejáratott oldal szállás keresésére.

www.gumtree.com
www.spareroom.co.uk
www.moveflat.com

Hasznos információ, hogy a konnektorhoz átalakító kell, de annak hiányában is kis ügyeskedéssel működésbe lehet hozni az elektromos ketyeréket. Ez inkább végszükség esetén ajánlott és némi hozzáértés sem árt hozzá a balesetek elkerülése érdekében.

no images were found

KÖZLEKEDÉS

Köztudottan jól kiépített a tömegközlekedés. De az sem titok, hogy London nem kis város és nem is élnek kevesen. Nem először járok Londonban, de ahogy a mondás tartja, lakva ismerszik meg az ember, Londonnal sincs ez másképp. Míg turistaként a tube-ok hálózata, az emeletes buszok okozta forgalmi dugók káosza lenyűgözőként hatott, addig belecsöppeni a mindennapokba, ahol a város dübörgő tempóját kénytelen felvenni az ember már nem feltétlenül ugyanazt az élményt nyújtja. Ez persze mind személyes benyomás, beszélgetések alkalmával kiderül, hogy ki így éli meg, ki úgy, mindenesetre tény, hogy látványos a dimenzióváltás. Hozzá kell szokni a határozott fellépéshez, ha az ember időben fel akar jutni a tömegközlekedésre, és jó, ha bírja a tömeget. A zártpályás közlekedés gyakran meghibásodik a leterhelésnek köszönhetően, számolni kell vele. Nem meglepő, ha a félórás menetidő akár másfélórássá is nőhet. A metrószakaszokat gyakran javítják, szakaszos lezárások vannak, ezekre is érdemes figyelni a kellemetlenségek elkerülése végett.

Zónák

London nagy kiterjedése miatt a tömegközlekedést zónásították. 6 zóna van, a belvárostól távolodva értelemszerűen fokozatosan drágul. Ezt szálláskeresésnél érdemes figyelembe venni, mert nem biztos, hogy az olcsóbb szállás kontra nagyobb távolság a munkahelytől megéri. Londonban az utazás rengeteg időt és annál még sokkal több pénzt emészt fel.

Közlekedni metróval, busszal, vonatokkal (DLR, Overground, National Rail) lehet (Illetve rengeteg kerékpáros van a városban).

Jegy, bérlet

Rengeteg kombinációban lehet jegyet, bérletet vásárolni. A legegyszerűbb a papíralapú, egyszerhasználatos jegy, de evvel szemben nem a legolcsóbb megoldás.

A híres-neves londoni oyster card az utazókártya. A kártya kiváltásának van egy alapdíja.

„Pay as you go”-verziónál pénzt lehet feltölteni a kártyára, és minden egyes használatnál levon a keretből.

A bérletnek számtalan kombinációja van. Egyrészt idő függvénye, másrészt zónák illetve közlekedési eszköz határozza meg. A buszbérlet nem zónásított, a legolcsóbb, cserébe vaskos könyv, kispárna és bármi figyelemlekötő eszköz jól jöhet, ha a jól megszokott útvonalat tesszük meg már sokadszorra. Ennek ellenére több szempontból javasolt. Kiváló eszköz városnézésre, mert metróbérlettel azon kapja magát az ember, hogy hétről hétre szorgalmasan bejár dolgozni, de még semmit sem látott a városból a metró kesze-kusza járatain kívül. Ezen kívül többnyire van ülőhely és nem utolsó sorban lényegesen olcsóbb. Talán érdemes lehet tesztelni a buszt egy hetibérlettel, hogy az utazás időtartama nem megy e valaminek a rovására.

A metróbérlet ára zónáktól függ. Ez viszont a buszra és a vonatokra is érvényes. Ha valaki átlépi azt a zónát, amire érvényes a jegye, fizetnie kell különbözetet, fel kell gyakorlatilag tölteni (top-up) pénzt a kártyára.

Mivel a közlekedés az egyik legmeghatározóbb költsége a kinn tartózkodásnak, érdemes nagy figyelmet szentelni és tudatosan tervezni, hogy felesleges költségbe ne verje magát az ember.

Ez a hivatalos honalpja London tömegközlekedésének, ahol a tarifáktól kezdve az útvonaltervezésig minden megtalálható.

http://www.tfl.gov.uk/

Wimbledonból kizárásos alapon metróbérletet voltam kénytelen váltani, máshogy nem tudtam megoldani a bejutásomat a munkahelyemre. Onnan nagyjából egy órámba tellett egy vonattal és két metróval bejárni. Camdenből ez lényegesen egyszerűbb metróval, mivel egy vonalon juthatnék, ami mindössze 25-30 percet vesz igénybe. Végül mégis a busz mellett döntöttem, ami egy átszállásos és nagyjából 1, esetleg kicsivel több időt vesz igénybe.

KÖLTSÉGEK

Londonban nem fog az ember pénzt megtakarítani, de ez talán senkinek sem újdonság. Persze szembesülni vele mindig kisebb pofonként érhet.

A lakbért leszámítva talán a legnagyobb költséget a tömegközlekedés jelenti. Az élelmiszer sem olcsó, figyelmet igényel, ha az ember jól be akarja osztani a pénzét. Az élelmiszerüzletekben mindig vannak különböző leárazások, ahol érdemes körbenézni. Az ABC láncok különböző kategóriájúak, prémium kategória a Waitrose, a Marks and Spencer. A Tesco és a Sainsurys a jól bejáratott két áruházlánc, de ezeknél vannak még kedvezőbbek. Ruházkodás szintén nem otthoni árfekvés, karácsony után viszont őrületes leárazások vannak, ami helyi viszonylatban igen jónak mondható.

IRODA_MUNKA

Az iroda egy külön élmény volt . Nagyüzem multi lévén. Világszerte 15 irodával vannak jelen, egészen Shanghaitól Sao Paulo-ig. Tervező cég építészekkel, városépítészekkel, tájépítészekkel.

 A belvárosban, igen előkelő helyen, a Temze partján közvetlenül a Globe színház és a Tate Modern szomszédságában van. A londoni irodában nagyjából százan vagyunk. Külön team-ben az építészek, belsőépítészek, tájépítészek és így tovább. A mi csapatunk, a városos csapat 16 főből áll. Mindenféle nemzetiségű, várostervezést végzett, igen tapasztalt és tehetséges fiatal szakember. Az iroda open-office jellegű, százan egy légtérben, amihez nem árt hozzászokni. Mindenki fiatal, lelkes, dinamikus és ez kisebb káosznak tűnhet. A városos csapatban angol, lengyel, holland, portugál, taiwani kollégák vannak. Hárman vannak vezető tervezők, illetve most csatlakozott egy portugál lány, aki szintén vezető tervezőként dolgozik. Ő korábban már dolgozott a londoni csapattal, de eredetileg a lisszaboni iroda munkatársa volt és most áthelyeztette magát.

Első napjaim intenzívre sikeredtek. Egy spanyol pályázat véghajrájába csöppentem bele, így a legelején sikerült kivennem a részem a majdnem éjfélig tartó munkából. Photoshop-os feladatot kaptam. Az irodában egyébként autocadet, indesignt, illustratort, photoshopot, sketchupot használnak, amikben a photoshopon kívül csekély a tapasztalatom, úgyhogy izzasztó lépést tartani a munkában.

Ezek után következett, illetve folytatódott a Brazíliába tervezendő várostervező projekt. A projekt nyáron kezdődött és elég nehezen halad, mert a klienssel komoly nehézségek akadnak a kezdetektől ezért napról-napra a tervezés-újratervezés fázis váltogatja egymást. Egy 30.000 fős város tervezése a feladat, nagyon izgalmas, de egyben nem is könnyű részt venni a csapat munkájában. Egyrészt meglehetősen összetett, komplex feladat, másrészt nagyon összeszokott csapat és nem kis cég lévén a számítógépes adatbázison kiigazodni sem egyszerű. Mindenkinek megvan a bejáratott részfeladata. Ami viszont nekem nehézséget okozott, hogy egy általános képet kaptam a projektről, de részleteiben sokszor hiányosak az ismereteim, a folyamatos változások miatt, amik napról napra borítják a tervet, úgyhogy nehéz együttműködni, amikor megkapom a soron következő feladatot. Evvel együtt mindenki nagyon segítőkész, bármilyen problémával, nehézséggel bátran lehet fordulni bárkihez.

Feladataim között szerepel különböző diagramok, tanulmányok, tipológiák készítése. Tervezési feladatként városközpont, illetve a turisztikai terület 200-300 szobás hoteljének tervezése.

Az irodai légkör nagyon baráti. Szimpatikus munkatársak, mindenki élvezi a másik társaságát. Az angolokra jellemzően egész nap teázás van. A munka reggel 9:00-kor kezdődik és ki mikor áll fel, de 6:30 nál előbb nem indul el általában senki. Általában fél hét-héttől kezdik elhagyni az irodát, de ez mindig a projekttől függ. Az ebédszünet egy órás, elég változatosan tölthető. Ki-ki a saját maga által készített ebédjét fogyasztja, vagy az iroda saját éttermében, illetve a környék számtalan éttermében, delijében vagy a piacon lehet vásárolni. Viszont minden nap ebédet venni igen költséges, nem is igazán javasolt.

Az irodai közösségi életre jellemző, hogy születésnapokat, búcsúztatókat előszeretettel ünnepelnek. Pénteken esetenként vannak közös angolos pubozások. Kiérkezésem épp a karácsonyi időszakra esett, így egy igen intenzív „Xmas party” sorozatba csöppentem. Jellemzően az irodák karácsonyi partikat tartanak, a mi irodánk sem volt kivétel. Volt Secret Santa-karácsonyi ajándékozás, több verzióban különböző mértékű party és készülődés az ünnepekre.

MINDENNAPOK

Mivel nem sokkal karácsony előtt érkeztem ki, anyagi szempontból akárhogy is próbáltam kisakkozni, hogy az ünnepekre hazalátogassak, végül úgy döntöttem, hogy ezt a Karácsonyt angolosan ünneplem. Barátaim, akik felajánlották, hogy velük lakhassak, míg nem találok megfelelő szobát, szintén kint töltötték az ünnepeket, így nem volt magányos. Szilvesztert szintén barátokkal ünnepeltük. Hatalmas élmény volt. Canary Wharf-nál egy 14 emeletes épületben laknak. A tetőről terveztük nézni a nagy tűzijátékot, felmentünk időben és a látvány lenyűgöző volt. Amellett, hogy a tetőről egész Londonra rálátni, az egész város tűzijátékoktól csillogott. Megszámlálhatatlan fényjáték, tündökölt London.

Mivel a hétköznapok gyakorlatilag kora reggeltől estig tartanak munka és utazás miatt, nincs igazán lehetőség városnézésre, programok szervezésére. Sajnos a költségek miatt az ember kétszer is meggondolja, mit engedhet meg magának és mit nem. A hétvégéken általában a várost járjuk, London közismerten kimeríthetetlen tárházából merítve. Kevéssé ismert látványosságok közül érdemes megemlíteni, a Hitchcock fejet az egykori Gainsborough studiosnál. Tervben van a fellelhető Banksy graffitik dokumentálása, amikből sajnos kevés maradt meg. A város építészete lenyűgöző, összefoglalni nehéz, főleg mert a várost sem volt még lehetőségem kellő mértékben megismerni.

Kinn tartózkodásom egyik nagy élménye a „Secret cinema” nevezetű rendezvény volt, amit érdemesnek tartok bemutatni. A nevéhez hűen tisztában voltunk, hogy töredékét ismerjük csak a program lényegének, de később derült csak ki, hogy mennyire fogalmunk sem volt, hogy hova megyünk. Annyi információnk volt mindössze erről a misztikus programról, hogy a helyszín és a film titkos. Miután az interneten megvásároltuk a jegyet, a szervezők a film szellemében bár emailben, de kézzel írott üzenetekkel próbáltak minket felvilágosítani arról többek között, hogy mi lesz a kívánt öltözet, hogy minden titkos, és már a film története volt beleszőve ezekbe az üzenetekbe, így a klasszikus filmekben jártasak már törhették a fejüket, hogy vajon mi is lehet a film. Az üzenetben kijelölt találkozóponton csak különböző jelzésekkel lehetett tudtukra adni, hogy hozzájuk tartozunk, ami persze a ruházatunkból könnyen kiderült. Csoportokra voltunk osztva, és minket egy régimódi angol úriember fogadott, aki történetmesélésbe kezdett, és közben kanyargó, szűk, londoni kis utcákon elindultunk a helyszínre. Az úton már beöltözött színészek utcajeleneteket adtak elő; masírozó katonák, magányosan sétáló férfialak, csevegő járókelők. Gyakorlatilag már benne is voltunk a színdarabban. Megérkezvén a helyszínre, bámulatos épület tárult elénk. Egy egykori gyárépületet öltöztettek fel a második világháborús Bécs hangulatában. Belépvén megelevenedett az egész, mindenhol szituációs jelenetek voltak, amik még elsőre nem állt össze a fejünkben. Később, mikor az angol, osztrák francia és német katonák és rendőrök felhívták a figyelmünket, hogy vigyázzunk, mert a feketepiacon különböző dolgokat árulnak, kezdett kikristályosodni, hogy már mi is a filmben vagyunk, úgyhogy nekiálltunk játszani. Hatalmas élmény, elképesztő épület, díszletek és színészi alakítások. A legvégén pedig levetítették a filmet, ahol végre kiderült, miben is vettünk részt.