Zsidek Gergő: Helyszíni beszámoló Palma de Mallorcából

UTAZÁS

Mallorcára utazni legegyszerűbben repülővel lehet, nyári szezonban van közvetlen járat Budapestről a Wizzair jóvoltából. Ha szezonon kívül szeretnénk olcsón utazni, akkor érdemes Pozsonyból jönni Ryanair-rel. Másik megoldás, hogy Barcelónán keresztül jövünk, és onnan vagy belföldi repülőjárattal, vagy komppal utazunk tovább.

Mivel az én esetemben a szakmai gyakorlat december 20-áig tart, a visszaút nem ígérkezik egyszerűnek (azaz olcsónak). Mivel a Wizzair szeptember közepéig üzemelteti a Palma-i járatát, más megoldást kell keresnem, és még nem találtam meg a végsőt. Nagyon valószínű, hogy átszállással kell haza mennem, Barcelónán, Berlinen vagy Kölnön át.

A repülőtérről az 1-es számú busszal lehet eljutni a városközpontba, 25-30 perc az út. Jegyet lehet venni a sofőrtől is. (Erről részletesebb leírás a Közlekedés részben.)

SZÁLLÁSKERESÉS

Nem egyszerű. Legalábbis nekem nem volt szerencsém. Van egy honlap, ahol az itteni egyetem (UIB – Universidad de les Illes Balears) diákjai kínálnak egymásnak albérletet: http://www.uib.es/es/borsa/habitatge/habitacions/ofertes

Nagyon ajánlom ezt az oldalt, én is itt találtam szállást, nem is tudok más lehetőséget. Még amikor otthon voltam kérdeztem Miquel-t (a főnököt) e-mailben, hogy tud-e valami jó oldalt, és ő ajánlotta ezt. A hirdetések 90%-a spanyolul van, 10% katalán, de a katalánnak is lehet írni nyugodtan spanyolul. Angollal is lehet próbálkozni, de azért nem mindenki tud. El is kezdtem keresgélni, és néztem a térképen, hogy melyik szállás van az irodához közel. A legtöbb lakás, amit itt lehet találni inkább a város északi részén van, mert az egyetem is északra található. Az iroda viszont a nyugati városrészben található. Találtam egy szobát nem túl drágán, ami kb 3 perc sétára volt az irodától, egy Cristina nevű lány kínálta, írtam is neki. Visszaírt, hogy oké, küldött fotókat, írta, hogy van egyhavi kaució. Kérdeztem, hogy jó-e, ha érkezésemkor odaadom neki. Azt felelte: igen. Váltottunk vagy 10 e-mailt, és a végén úgy váltunk el, hogy akkor 2 nap múlva találkozunk. Ideértem Palmába, elkavarogtam a 25kg csomagommal a város másik végébe (mert a reptér természetesen keletre van a várostól), és megérkeztem este 7-kor a házhoz. Felhívtam Cristinát, hogy bemennék a szobámba, és azt felelte, hogy már kiadta másnak. A beszélgetés további részét nem részletezném… Lényeg, hogy ezek után inkább azt tanácsolnám, hogy el kell utalni előre a kauciót, nagyon valószínű, hogy akkor nem történik ilyesmi.

Akkor este nekiálltam szállást keresni, és olyan 4 óra elteltével megérkeztem a Hostal Ritzi-be. A belváros közepén nagyon jó helyen lévő kis hostel, de a napi 30€-s árával nem jó sokáig maradni. Rövid távú szállásból nem találtam olcsóbbat. És szerencsém volt, hogy volt hely, mert még szeptember közepén is tömve voltak a szállások. Amúgy nagyon barátságos hely segítőkész alkalmazottakkal.

Innen 2 nap elteltével el tudtam költözni, megint az UIB-s oldalnak, és némi szerencsének köszönhetően. Ebben a lakásban a tulajdonossal és családjával, valamint egy chile-i pincérrel kellett együtt laknom. Persze volt saját szobám, és viszonylag jól ki is jöttem ezekkel az emberekkel, de amikor felhoztam, hogy esetleg meglátogatna édesanyám és testvérem, akkor azt mondta a tulajdonos, hogy nem alhatnak a szobámban. Én pedig így elkezdtem megint új szállást keresni, és kerek egy hónap elteltével átköltöztem jelenlegi szobámba.

Ezzel úgy néz ki, jól jártam, jó kis szobám van franciaággyal, íróasztallal. A lakás hatalmas, 4 hálószoba, nappali, 2 fürdőszoba, konyha. Az egyik hálószobát a tulajdonos tartja fenn magának raktárként, a második jelenleg következő bérlőjét várja, a harmadikban lakik egy iráni fiú, a negyedikben én. Az ablakom gyakorlatilag egy lichthofra néz (na jó van az az udvar 40m2 is), de mégis sokkal jobban érzem magam ebben a lakásban, mint az előzőben.

Általában a bérelhető szobákról:

200-250€ havi bérleti díjért lehet kiadó szobát találni. Ehhez hozzájön a rezsi, amely 35-50€. Nehéz a hirdetések alapján összehasonlítani az árakat, mert valaki rezsivel együtt írja ki, valaki anélkül. Van olyan is, aki nem írja oda, és akkor rá kell kérdezni. Általában egyhavi kauciót kérnek előre. (Az én első szállásom 250€ volt minden rezsivel együtt, a mostani 200€ + rezsi.)

Érdekesség, hogy nem nagyon jellemző a földelt elektromos hálózat, a konnektorok nem mélyedésben vannak, csak két kis lyukacska a fal síkjában. Vigyázni kell vele, ha nem jól fogja az ember a csatlakozót mikor bedugja, fájdalmas lehet. Én eddig kétszer voltam figyelmetlen…

KÖZLEKEDÉS

Három szintről beszélhetünk: 1. közlekedés a városban, 2. közlekedés a szigeten 3. közlekedés a sziget és az anyaország között (elsősorban Barcelona).

1. Közlekedés a városban

Mivel a város nem hatalmas, én elsősorban gyalogosan közlekedem. Az iroda nincs éppen közel, 35 perc séta, de hangulatos reggelente átsétálni az óváros girbegurba kis utcáin, mikor még az üzletek nem nyitottak ki, és turisták sincsenek, csak a helyiek igyekeznek munkába, iskolába. Fontos infrastruktúra (szupermarket, kocsma) mindenhol van elérhető közelségben.

Másik lehetőség a városi tömegközlekedés. Ez 33 buszjáratot jelent, melyek nagyon jól kiszolgálják a várost. A buszmegállók nagy részében megtaláljuk a térképet, ami a járatokat mutatja, jól el lehet igazodni rajtuk. Buszra gyakorlatilag akkor kell szállni, ha valamilyen külvárosi részbe szeretnénk menni (repülőtér, vagy valamelyik külvárosi strand). Jegyet lehet venni a sofőrnél felszálláskor, az 1-es buszon 2€, a többin 1,25€ az ára. Célszerű azonban tízalkalmas bérletet vásárolni, ennek az ára 8€. Én ezt használom, bárki megveheti a helyi bkv (EMT) irodáiban, valamint újságárus bódéknál is. Létezik havi bérlet is, de ennek megvásárlásához szükség van az úgynevezett Helyi lakos kártyára (Targeta Ciudadana). Ezt a kártyát a városházán (Ajuntament) lehet kiváltani, és további kedvezményeket is nyújt a helyiek számára. Hogy pontosan mit jelent helyi lakosnak lenni, azaz ki jogosult kiváltani a Targeta Ciudadana-t, nem tudom, de ismerősök mesélték, hogy azért nem kapták meg, mert három hónapra szóló bérleti szerződést mutattak be, amit túl rövid időnek ítélt az ügyintéző. Én ebből azt szűrtem le, hogy határozatlan idejű szerződéssel, vagy csak szép mosollyal elintézhető a dolog, de nem tartottam/tartom annyira fontosnak, hogy bajlódjak vele.

További opció a kerékpár. Sok kerékpárút van mindenfelé a városban (pl végig a tengerparton), csak biciklihez jutni probléma. Egyik lehetőség, hogy vesz egyet az ember (70€-ért láttam viszonylag jó állapotú használt biciklit), de kérdéses, hogy el tudja-e adni a szakmai gyakorlat végén, valamint ha szereltetni kell, akkor az is sokba kerülhet. Másik lehetőség a Bicipalma, városi kölcsönbicikli szolgáltatás. Ehhez is szükség van a Targeta Ciudadana-ra valamint azt mondták ismerőseim, hogy ennek a szolgáltatásnak az igénybe vételéhez heteket kell várni az igénylést követően. Így ezt a lehetőséget sem erőltettem, de aki nagyon szeret biciklizni, annak azt javaslom, hogy vásároljon egyet használtan.

2. Közlekedés a szigeten

A szigeten tulajdonképpen bárhová könnyen el lehet jutni a távolsági buszokkal. Van egy vasútvonal is, valamint egy nosztalgia villamos, de ezeket még nem próbáltam. A város nagykörútján van egy intermodális csomópont (Estació Intermodal) ahol elhalad a legtöbb helyi busz, valamint itt van a távolsági busz állomás, és a vasútállomás is. A távolsági közlekedés így nem bonyolult, ide kell jönni, ha bárhová el akarunk utazni a szigeten. A távolsági buszjáratokon (a vonatokon nem tudom, hogy működik) szintén meg lehet venni a sofőrtől a jegyet, de ebben az esetben is van olcsóbb megoldás. Az Estació Intermodal-ban van egy iroda, ahol igényelhetünk távolsági buszbérletet. Ehhez nem kell mást tennünk, minthogy odamegyünk, húzunk egy sorszámot, és amikor behívnak, kérdeznek pár személyes adatot, valamint megkérdezik mélyen a szemünkbe nézve, hogy Palmában élünk-e. Erre meggyőzően azt kell mondani, igen, és elhiszik. Le kell fénymásolnunk a személyinket. (Ezt megtehetjünk az Estació Intermodal-ban is a folyamat közben, vagy előre bárhol máshol.) Készítenek rólunk helyben egy fényképet, és 2 perc alatt kinyomtatják a kártyánkat. Amennyiben nem múltunk el 26 évesek, akkor ha jól tudom ez a kártya automatikusan 50% kedvezményre jogosít a távolsági buszok jegyárából. Ha ennél öregebbek vagyunk, akkor a kártya önmagában még semmit sem ér. Fel kell tölteni 20 vagy 40 utazásra jogosító kredittel. (Ez a két mennyiség létezik.) Ez úgy működik, hogy a sziget koncentrikus kör alakú zónákra van osztva A-tól E-ig. Palma az A zónában van, körülötte van a B zóna és így tovább a legkülső az E zóna. A kártyát elsősorban ingázókra tervezték, tehát ha pl. D zónából valaki naponta ingázik A zónába (Palmába), akkor érdemes feltöltenie 40 utazásra 3 zónahatár átlépéssel. (A és D zóna között 3-szor lépünk zónahatárt ugye.) De az a jó, hogy ezzel bárhonnan bárhova lehet utazni 3 átlépéssel. (A zónák további szektorokra vannak osztva, ha netán a körvonalon szeretnénk utazni, de ez nem annyira lényeges.) Ha így töltöttük fel a kártyánkat, akkor akár Palmából E zónába is utazhatunk, csak ki kell fizetni a különbözetet D és E zóna között. A hátrány, hogy ha rövid utazást teszünk (mondjuk A-ból B-be), akkor is vesztünk egy utazást a kártyánkról. Ekkor persze mérlegelendő, hogy inkább veszünk-e jegyet. Én figyelembe véve a sziget geometriáját, az itt töltött időt, és valamennyire a látnivalók eloszlását, arra következtetésre jutottam, hogy optimális a kártyát feltölteni 20 utazásra 3 átlépéssel. Ezekről a jegyárakról, a különböző zónákról és szektorokról egyébként érthetően szerkesztett brosúrát kaphatunk az információs ablaknál.

3. Közlekedés a sziget és az anyaország között

Ezt csak hallomásból tudom, hogy van sok viszonylag olcsó repülőjárat elsősorban Barcelónába, de más jelentős spanyolországi nagyvárosba is. Ha jó előre foglalunk jegyet, 20€ körül kijön a repülőjegy Barcelónába. Vannak természetesen kompjáratok is, de mivel egyelőre nem tervezem, hogy elhagyom szigetet, ennek sem néztem utána.

no images were found

FOGADÓIRODA

Estudi Miquel Lacomba. Egyszemélyes iroda, Miquel Lacomba alapította meglehetősen fiatalon, miután elvégezte az egyetemet. Projektjeinek döntő többségét családi házak alkotják, de akad köztük középület és városépítészeti tervezés is. Stílusa igen jellegzetes, egyöntetű. Házait letisztult minimalista szellemben tervezi, de nagyon jól megtalálja az egyensúlyt az egyszerűség és szerethető otthonosság határán. Építészetének legmarkánsabb ismertetőjegye a külső tömegformálás. Épületeit hófehér kubusok egymásra helyezésével, tologatásával, szabdalásával képezi, így alkotván érdekes és izgalmas külső-belső térkapcsolatokat. Az amúgy statikus formákat a filigrán szerkezetek teszik könnyeddé, oldottá. Anyaghasználatát főként a fehérre vakolt falak, nagy üvegfelületek és fa- és rusztikus kőburkolatok kombinációja jellemzi. A családi házak mindig finoman reagálnak az környező természetre, formában és színekben érzékeny kontrasztot alkotva azzal. Mindezen elveket teljes egészében és kristálytisztán magában hordozza a Casa Gotmar és a Casa Rogers.

Az iroda Miquel egykori családi házának garázsából került átalakításra. Mérete meglehetősen szerény (kb 25m2-es stúdió, valamint 15m2 raktár). De a célnak megfelel. Sajnos nem rendelkezik teakonyhával, csak a raktárban van egy mikrohullámú sütő és egy kávéfőző. Az infrastruktúra korszerű, hat jó számítógép van, néhány nyomtató és egy nagy plotter. A munkanyelv az angol, de időnként spanyolul is beszélünk. A használt programok az irodában elsősorban AutoCad, ArchiCad, Photoshop és Artlantis. De ha ezeken túl mással is szeret valaki dolgozni, megoldható.

A munka jó hangulatban telik, nincs sok stressz. Mikor megérkeztem, első napomon egy családi ház átalakításának tervezésébe cseppentem, illetve inkább a prezentálás fázisba, mert már nagyon a végén tartott a projekt. Az én feladatom akkor a makett befejezése, átépítése volt. Az irodában volt akkor még négy lengyel lány is, szintén Leonardo és Erasmus programmal. Miquel irodájában rengetegen megfordultak már így, én vagyok a sorban a 64-edik, gyakorlatilag mindenkit fogad, aki jelentkezik hozzá. A lengyelekkel egyszerre három hétig voltam, nekik ezután járt le az idejük, és haza mentek.

Következő munkám inkább ArchiCad használat szempontjából volt érdekes, ugyanis Miquel azt kérte tőlem, hogy számoljam ki minél pontosabban egy hegyoldalba ültetett ház költségvetéséhez a kivájt talaj térfogatát. Igen bonyolult geometriájú volt mind a domborzat, mind pedig a ház, ezért kézzel kiszámolni lehetetlen lett volna. Így készítettem egy pontos 3 dimenziós modellt a telekről a földmunkákkal együtt. Nagyon sokat dolgoztam vele, és Miquel elégedett is volt az eredménnyel.

Ezt követően kisebb feladatok jöttek nem éppen építészeti témában, pl. az iroda honlapjához kellett hozzáadni néhány fotót.

Miután a lengyel lányok elmentek, jött helyettük egy olasz fiú. Vele Miquel portfólióját szerkesztjük már jó ideje: fotókat készítünk az épületekről, megszerkesztjük a képeket, és hozzáadjuk a portfolióhoz. Nyomdába is vittük már az anyagok, készítettünk próbanyomatot. Ez gyakorlatilag grafikai tervezés.

Ezzel párhuzamosan feltűnt a láthatáron egy nagyon érdekes projekt. Egy francia befektető vásárolt egy 2.400m2-es telket a sziget északi partján egy kisvárosban. Szeretne rá építeni egy 10 egységből álló sorházat. Nagyon élvezem ezt a munkát, ez az első olyan valós projektem, amit nulláról kezdhettem el. Jelenleg koncepció fázisban vagyunk, a beépítés gyakorlatilag megvan, csak most felmerült egy probléma a telekkel kapcsolatban. A város akar építeni egy gyalogos utat a telek mellett, és egy 95m2-es szeletet le akarnak hasítani a területből. A gondos bürokráciának köszönhetően sajnos senki nem tudja megmondani egyértelműen és pontosan, hogy hol lesz a jövőbeni telekhatár, és a szabályozási tervvel kapcsolatban is vannak értelmezési gondok. Szóval, amíg ezeket Miquel ki nem deríti, sajnos nem tudunk tovább haladni a tervezéssel, és marad a portfólió-fényezés.

HELYI ÉPÍTÉSZETI ÉRTÉKEK

Palmát és általában Mallorcát nem mondanám kortárs építészeti paradicsomnak. Van rengeteg nagyon jó épület (főként családi házak), de egyrészt el vannak zárva a közönség elől, másrészt nem alkotnak egységet. Egyenként érdemes őket nézni, eddig főként Miquel projektjeivel volt lehetőségem ismerkedni. A szigeten töltötte élete utolsó éveit Jørn Utzon, dán Pritzker-díjas építész. Tervezett is két házat a sziget keleti tengerpartjára, olasz barátommal tervezzük őket meglátogatni.

Palma történelmi belvárosa azonban tele van a középkori templomépítészet remekeivel. A leghíresebb (és legnagyobb) közülük a gótikus Sa Seu, melyet 1306-ban kezdtek építeni, de Antoni Gaudí is rajta hagyta kéznyomát. Turistáknak van fizetős belépő, de misére minden további nélkül elmehetünk, csak fotózni tilos. Van a városban még egy lakóház, melyet szintén a neves katalán mester tervezett.

Másik lenyűgöző építmény a szintén gótikus Bellver kastély, mely a mallorcai királyok rezidenciája volt évszázadokon át. Belátni innen egész Palmát. Nem reklámozzák nagyon, de vasárnaponként ingyenesen látogatható.

További nem kihagyható látnivaló a Fundació Pilar i Joan Miró. Fiatal korában itt töltötte Mallorcán nyarait dédnagymamájánál a katalán festő, szobrász, grafikus és keramikus művész, a kubizmus és szürrealizmus egyik spanyolországi nagymestere. Majd élete utolsó szakaszára is ideköltözött, és létrehozta a fiatal művészeket támogató alapítványát. A múzeumban láthatjuk Miró műveit, valamint egy szoborpark is az ő nevét viseli.

MINDENNAPI ÉLET

Katalán nyelvterület lévén a helyi emberek mindennapi érintkezésben főként a katalánt használják, és büszkék is anyanyelvükre. Ez nekünk, külföldieknek nem olyan jó hír, mert bár spanyolul mindenki beszél, és általában a feliratok is mindkét nyelven olvashatók, gyakran előfordul, hogy valami fontos információ csak katalánul van kiírva (pl. busz menetrend). Egyébként a katalán nyelv a spanyol és az olasz között van félúton, spanyol vagy olasz tudással akár meg is érhetjük időnként.

Mallorcán nekünk, magyarok számára két dolog szokatlanul drága: a szállás és a szolgáltatás. A szállás költségeit optimalizálhatjuk a fent leírt módon, de a szolgáltatás kicsit más. Elsősorban meleg étkezésre gondolok. Étkezéssel kapcsolatban mindenkinek azt tanácsolhatom, hogy főzzön magának, mert azzal rengeteget lehet spórolni. A hozzávalók gyakorlatilag ugyanannyiba kerülnek, mint otthon, viszont jót ebédelni 7€ alatt lehetetlen.

Itteni lehetséges időtöltések közül legjobbnak a természet felfedezését tartom. Rengeteg szebbnél szebb homokos és sziklás tengerpart van, de 1300m-es hegyek között is túrázhatunk. A tengerben vízi sportokat is űzhetünk, cápák állítólag nincsenek, csak medúzák. Ez utóbbit magam is tapasztaltam, 3 hete megcsípett egy az alkaromon, és most kezd múlni a helye. Nagyon ajánlom a tengeri kajakozást. A szigeten több helyen is lehet biztonságos tengeri kajakokat bérelni. Nem olcsó ugyan (25-30€), de szerintem feledhetetlen élmény a 60-80m magas sziklák között a kék tengeren lapátolni.