Kopár Andrea: Helyszíni jelentés Londonból

MEGÉRKEZÉS, KIUTAZÁS

Már több éve álmodoztam arról, hogy Londonban éljek és dolgozzak, a munkakeresést már azelőtt megkezdtem mielőtt a Leonardo ösztöndíj lehetőség elérhetővé vált számomra. Valójában a jelenlegi magyarországi nehéz gazdasági helyzet miatt egyre inkább külföldi lehetőségekben kezdtem el gondolkozni. Szeretem a szakmám, de a szakmai kihívások már egy ideje hiányoztak az életemből. Ennek köszönhetően a jelentkezési anyagomat már korábban összeállítottam (portfólió, önéletrajz, motivációs levél), és több helyre el is küldtem Angliába, de legfőképpen Londonba. Azt nem mondanám, hogy sok visszajelzés érkezett. Rengeteg londoni irodának elküldött jelentkezésemre a legtöbb válaszra sem méltatott. Sajnos a jelenlegi gazdasági körülmények között külföldön való érvényesüléshez egy 4-5 év munkatapasztalattal rendelkező magyar diplomás építész számára sokszor csak az ösztöndíj megoldások kínálkoznak. Mivel otthonról nem sikerült fogadó irodát találni, így 2012. május 25-én felszálltam a repülőre London felé azzal a szándékkal, hogy itt keresem meg azt az építész irodát, ahol a tudásomat kamatoztathatom, szakmailag fejlődhetek, és ahol a nyelvet alaposabban elsajátíthatom.

Magyarországról Londonba számos légitársaságnak van fapados járata. A legjobb ajánlatot többnyire a Wizz Air és a Ryanair légitársaság honlapján találtható. Az ár függ az utazás időpontjától és a foglalás és utazás közötti időtartamtól. A repülőtér és városközpont összeköttetése tömegközlekedési eszközökkel egészen kitűnő. Azonban a reptéri transzfer igen költséges. Könnyen előfordulhat, hogy a repülőjegy olcsóbb Budapest és London között, mint a buszos transzfer díja a reptér és London között. A busz a Victoria vasútállomásnál a belvárosban tesz le, innen viszonylag könnyű eljutni bárhova a városban.

Én egy más utat választottam, a barátom ajánlásával még Magyarországról az utazás előtt felvettem a kapcsolatot egy fuvarozással és személyszállítással foglalkozó céggel. A reptéri transzfert ugyanolyan áron vállalták, mint amennyibe a buszos utazás került volna. Az utazás időtartama körülbelül másfél óra volt és 17 font körüli összegbe került. Előnye, hogy a megadott címre vitt, így megkíméltem magam az utazás kellemetlenségeitől, amelyet a hatalmas bőröndöm cipelése okozott. Hátránya, hogy több utas egyszeri szállításával biztosították az alacsony árat. Sajnos a többi utas egy másik géppel érkezett, amely egy óra késéssel szállt le, így kb. 2 óra várakozás előzte meg az indulást.

SZÁLLÁSKERESÉS

A szálláskeresés Londonban sem egyszerű feladat, különösen akkor nem, ha ezt otthonról szeretné az ember megoldani. Továbbá, mivel nem tudtam, merre fogok a jövőben dolgozni, olyan szállást kellett találnom, ami könnyen felmondható, és számomra is megfizethető. Londonban a bérleti díjak igen magasak, a legdrágábbak közé sorolható egész Európán belül.

Szerencsére Londonban mindenkinek van legalább egy ismerőse, aki segít és ellát jó tanácsokkal. Eleinte munka nélkül, referenciák nélkül igen leszűkülnek a lehetőségek.  Tekintettel arra, hogy 6 hónapos ösztöndíj lehetőséget nyertem el, elég sok holmit terveztem magammal hozni.  Otthonról látatlanban azonban elég nagy szerencse kell hozzá, hogy megbízható szállást találjunk. Sok a hamis hirdetés, a túl ideálisan hangzókkal óvatosan kell bánni. Londonban mindenki munkát és szállást keres. Otthon az interneten próbáltam először keresgélni. Próbálkoztam a már más beszámolókban is sokat emlegetett http://www.gumtree.com/, http:// www.spareroom.com, http://www.moveflat.com/ oldalakkal. A szobák nagyon drágák, a legtöbb lakás több szobás (5-6), nincs nappali csak konyha, és sokan lakják, ami itt megszokott.  Kollégium- vagy motelszerűen működnek. Továbbá az ezeken az oldalakon meghirdetett szobákhoz annak van lehetősége hozzájutni, aki már eleve Londonban tartózkodik, és van lehetősége minden meghirdetett, neki tetsző szobát személyesen megnézni. Természetesen, ami szimpatikus és megfelelő azok igen gyorsan elkelnek. Lehet ügynökségeken keresztül is keresni, azok azonban igen komoly díjakat számolnak fel. Továbbá munka és referenciák nélkül nemigen állnak szóba az emberrel. Sok lakástulajdonos ügynökökkel dolgozik, mert a kapcsolattartás, ügyintézés terhét leveszik a válláról. Egy alacsonyabb kategóriájú szoba ára hetente 80 és 150 font között változik. Általában egy havi kauciót kell a lakbér mellé még kifizetni. Fontos szempont, hogy kikkel költözik össze az ember és hol. A közbiztonság utcáról utcára változik. Szálláskereséskor mindenképpen érdemes a helyiek, a tapasztaltabbak véleményét kikérni. A lakás állapotát is érdemes alaposan szemügyre venni, a fűtés, az ablakok különösen sok kellemetlenséget tudnak okozni, mert általában rettenetes állapotúak és ez igencsak megkeserítheti a mindennapokat. Én személy szerint a szálláskeresésben a nemzetközi társaságokat ajánlanám, akik egyéb kérdésekben is segíteni tudnak. Ha valakivel együtt szeretnénk lakni, jó alternatíva egy kis garzon közös bérlése. Az ár sok mindentől függ, de talán a méret mellett az elhelyezkedés számít a legjobban. A második zónán belül magasabbak az árak, de ezzel egyidőben csökken a munkába járásra fordítandó idő és költség. London nagy kiterjedése miatt a tömegközlekedést zónásították. Hat zóna van, a belvárostól távolodva fokozatosan drágul. Ezt szálláskeresésnél érdemes figyelembe venni, mert nem biztos, hogy az olcsóbb szállás kontra a munkahelytől nagyobb távolság megéri. Londonban az utazás rengeteg időt és pénzt emészt fel.

Az első szállásomat még otthonról egy már kint élő barátom segítségével találtam. Nem mondanám, hogy ideális volt, viszont igen olcsó. Kezdetekben, amikor az építészirodákat jártam az, alacsony bérleti díj volt a legfőbb szempont. A szállásom 80 fontba került hetente és a 3. zónában, Stratfordban, az Olimpiai falu szomszédságában volt.  A második hónapban a munka/irodakeresésem sikerrel járt. Az Ambs architects irodája London délnyugati részében Fulhamban található. Stratfordból az irodába bejutnom legjobb esetben is mintegy 1 ¼ óra alatt sikerült. Naponta 2 ½ órát utazással töltöttem. Három hónap múlva elhatároztam, hogy új helyre költözök, közelebb az irodához. A második szállásom a 2. zónán belül Putney-ben a Temze déli partján, a Richmond park közvetlen közelében található. Három kedves fiatallal osztoztam az albérleten, egy brit tanárral, egy magyar szakács fiúval és egy bolgár lánnyal. Mindenkinek megvolt a maga kis szobája. Az egyik szoba saját mini zuhanyzóval volt felszerelve, így a fürdőszobán csak hárman osztoztunk. Volt egy tágas, szép nappalink konyhával, internetünk és tévénk. Nekem havonta 500 fontba került a szállás. A második albérletből 30 perc sétával vagy 10-15 perc biciklizéssel elérhető volt az iroda.  Két hónap elteltével a főbérlő igényt tartott a szobámra, úgyhogy megint költözködnöm kellett. A harmadik lakást, amelyben most lakom, barátokkal együtt közösen vettük ki ügynökség által. A párom szeptemberben csatlakozott hozzám.

Ez a kétszobás lakás a Clapham Junction-től 10 percre a Battersea-n található a Temze partján. A lakás egy épülettömb második emeletén található. A  lakást a belső körfolyosóról lehet megközelíteni. A lakás remek és a párommal együtt még olcsóbbra jön ki fejenként a szállás, mint ezelőtt az egyágyas szobák. Havonta négyünkre 1800 font a lakás – bérleti díjjal és számlákkal együtt , azaz fejenként 450 fontba kerül a szállás.

A tömbházak kapukkal és kerítéssel vannak körbekerítve. Az épületünk belső udvara szépen gondozott, kellemes hangulatú fásított zöldterületté van alakítva. A bicikliknek külön tároló van biztosítva és meglepetésemre közös mosó- és szárító helyiséget is találtunk.

UTAZÁS

Londoni közlekedés – Utazás városon belül

A legfontosabb londoni közlekedési eszköz a metró. Első ránézésre rémálom, másodikra, viszont zseniális. Remekül ki van találva és fantasztikusan jól lehet használni, a rengeteg lényegretörően egyszerű tábla segítségével a tájékozódás az amúgy labirintusszerű londoni aluljárókban könnyű és érthető. Van olyan megálló, ahol öt metróvonal találkozik és több kilométer az aluljárók hossza.  Az aluljárók a londoni utcazenészek és pantomimesek találkozó helye, ahol mindig szól a zene.

London zónákra van osztva, de a belső két zónában tulajdonképpen minden fontos látnivaló megtalálható. Ha minden nap utazik az ember, érdemes Oyster kártyát vennie. Ez egy mágneses információs kártya, amit fel lehet tölteni credittel, hasonlóan egy telefonkártyához, és olcsóbb is vele utazni, mintha minden egyes alkalommal jegyeket vennénk. Akármennyit is utazik vele az ember egy nap, nem vonnak le többet érte, mint egy egynapos travel-card árát, vagyis ha keveset utazol, keveset fizetsz, de ha sokat utazol, akkor is csak annyit fizetsz, mintha napi bérletet vennél. Egy hetijegy 35 fontba kerül. A sok metróvonalból szinte mindig felújítanak egyet-kettőt, vagy ún. ’signal problem’-re hivatkozva sajnos sokszor leállítanak egyes metrószakaszokat.

A másik fontos tömegközlekedési eszköz az autóbusz, amely több száz vonalon közlekedik. Sok belőlük a klasszikus emeletes busz. Olcsóbb, de körülményesebb, mint a metró. Nem minden megállóban olvasható a menetrend, vagy csak részleges menetrend van feltüntetve. Az is előfordul, ha egy busz megtelik, hogy a vezető nem áll meg a megállóban. Ha biztosan időben akarunk odaérni valahova (például repülőtérre), akkor számoljunk rá bőven az utazási időre. Bővebb információ a tömegközlekedésről: http: http://www.tfl.gov.uk/ oldalon található.

KÖLTSÉGEK

London drága hely, itt az ember nem tud pénzt megtakarítani. A lakbért leszámítva talán a legnagyobb költséget a tömegközlekedés jelenti. Az élelmiszer sem olcsó, de egy kis figyelemmel be tudja az ember osztani a pénzét. Az élelmiszerüzletekben mindig vannak különböző leárazások, esténként a pékárut és a frissen fogyasztható termékeket igen olcsón lehet megvásárolni. A Tesco, a Sainsburys és a Morrisons számunkra az árban kedvezőbbek. A ruházkodás sem olcsó, a választék igen bőséges, de az árak magasak, ami nem csoda, hiszen London egyben a divat városa is.  Azonban mindig vannak szezonális leárazások, ahol egy-két új darabot egész jó áron lehet beszerezni.

A szolgáltatások számomra meglepően drágák. Az ételek 7-15 Font (2000-5000 Ft), a pub-ban egy sör 3,5-5 Font (1200-1500 Ft), egy mozijegy 12 font (4500Ft).

MUNKALEHETŐSÉGEK LONDONBAN

A válság óta Londonban is nehéz építészként elhelyezkedni. A munkák száma megcsappant, az irodák nehezebb helyzetbe kerültek. Többféle módon igyekeznek a költségeiket minimalizálni. A visszajelzésekből kiderült, hogy több helyen is leépítésekre került sor, manapság többet várnak el a dolgozóiktól, az éjszakai és hétvégi munkavégzés sok irodában teljesen általános. Az irodák alacsonyabb béreket fizetnek, a munkaidőt kitolják, és előszeretettel alkalmaznak ösztöndíjasokat. A munkakeresésnek több módja is van: akadnak hirdetések http://www.dezeenjobs.com/ vagy a RIBA honlapján a http://www.ribaappointments.com/, de ezekre nagyon nagy a túljelentkezés. Lehet ügynökökkel is próbálkozni, azonban sok iroda elzárkózik ettől. A munkakeresésre nincs biztos recept ebben a bizonytalan gazdasági helyzetben, de talán a nagy számok törvénye alapján a leghatékonyabb módja a munkakeresésnek, hogy minél több helyre beadjuk a jelentkezésünket, így nagyobb valószínűséggel lehetünk jó helyen jó időben.

FOGADÓIRODA SZAKMAI BEMUTATÁSA, FUTÓ PROJEKTEK

Az iroda felépítése

Miután megérkeztem Londonba, számos helyre küldtem el mind az interneten mind a postán keresztül az anyagomat. Ezen felül személyesen is felkerestem jó néhány számomra szimpatikus irodát és adtam oda személyesen a jelentkezésemet. A következő hetekben három iroda hívott be interjúra. Második alkalommal az Ambs architect iroda jelezte, hogy érdeklődnek az ösztöndíj program iránt és behívtak elbeszélgetésre. E cégnél 2012. június első hetében kezdtem meg a Leonardo szakmai gyakorlatomat A honlapjuk http://www.ambsconsultancy.com/ alapján tudtam, hogy ez az iroda a legmegfelelőbb a szakmai fejlődésem szempontjából. Fontos szempont volt, hogy fiatal építészek vezetik az irodát, nagyléptékű terveik izgalmasak és előremutatóak. Mivel az irodavezetők egyike spanyol, a másik pedig iraki származású, így nemzetközi betekintést kaphatok az építész szakmáról. Marcos de Andres olyan világhírű irodában dolgozott, mint a Morphosis az USA-ban vagy Norman Foster-nek Londonban. Amir Mousawi Irak egyik legnagyobb építészirodájában dolgozott édesapjával, Ali Mousawival. Utóbbi a „Less is a More” jelmondat atyjával, a Pritzket Díjas Robert Venturi világhíres építésszel is együttdolgozott.

Amir a szigorúbb, gyakorlatiasabb gondolkodású, ő foglalkozik az iroda szervezésével, szereti kézben tartani a dolgokat. Marcus az álmodozó, nagyban gondolkodó személyiség.

Az iroda Fulhamban, London  délnyugati részén található, közel a Temze parthoz. A focirajongóknak egyből a fulhami focicsapat juthat eszébe, amely az 1879-ben alapított legrégebbi profi futballklubcsapat és már huszonöt szezont töltött az angol élvonalban.

De vissza az irodához! Az iroda open-office jellegű, 25 kolléga egy légtérben 2 szinten dolgozott. A mi kis csapatunk 6 fővel szeptembertől elkülönülve az emeletre költözött. Itt sokkal családiasabb hangulat alakult ki az elmúlt hónapokban.

A többiek is mind fiatal, lelkes és dinamikusak. A csapatban voltak angol, spanyol, amerikai, iraki, és magyar kollégák. Az irodai légkör nagyon baráti volt, szimpatikus munkatársak. A munka reggel 10:00-kor kezdődött és ki mikor állt fel, de általában 18.30-nál előbb nem indult haza senki. Nekem furcsa volt ez a késői kezdés, őszintén nem szerettem, de próbáltam megszokni. Mire beértem, 10 körül már elég nagy volt a forgalmi dugó, este 6 után már nehezen tudtam elintézek bármit, a boltok, bankok (ebben a negyedben) addigra bezártak. Az ebédszünet egy órás volt és a napi ebédet a cég fizette. Így minden nap nagy közös ebédet tartottunk, amely fellendítette az iroda közösségi életét, ezen kívül a születésnapokat, búcsúztatókat is előszeretettel megünnepeltük.

Az iroda ebben a nehéz gazdasági helyzetben pályázatokból próbálja fenntartani magát. Eleinte az angol piacon próbáltak érvényesülni, azonban fiatal cég révén és a válságnak köszönhetően egyre nehezebb lett a cég helyzete. Az iraki cégvezetés ezért inkább a közel-keleti pályázatokat kezdte figyelni és a pályázatokon ezidáig sikeresen szerepelt. 2011-2012-ben több munkát is sikerült elnyerniük. Ennek ellenére mégis sokszor vannak pénzszűkében, a kifizetéseket rendszeresen visszatartják vagy nem fizetik ki időben a szerződéses munkadíjakat.

Programok, felszereltség:

Az iroda gépparkja PC-ékből áll, melyek egy hálózatra vannak kötve. Az adatok egy külső szerveren találhatóak, melyen nagyon tisztán, áttekinthető módon lehet a projektek között keresni. Minden tervnek van egy sorszáma és neve, mellyel könnyen be lehet azonosítani őket, illetve egyszerű rájuk hivatkozni. Mindenki PC-én dolgozik. Nagy meglepetésemre a cég előszeretettel használja az archiCad-et. Mint megtudtam, korábban egy archiCad-ben jártas magyar ösztöndíjas hozta be és mutatta be a programot, amit igen megkedveltek, főleg amiatt, hogy a 2D és 3D egy terven belül, egy időben elkészíthető.  Az irodában egyébként ArchiCad-en kívül, Revit-et, Rhino-t, 3D Studiot, az adobe programcsalád Photoshop és InDesign illustratort használunk. Az iroda egyéb felszereltségét tekintve általánosnak mondható, ez több kisebb nyomtatót, egy plottert, scanner és papírvágót jelent.

Van makettező sarok, ahol különböző makett anyagok – vágó-, fűrészelő, fúró eszközök, ragasztók – és minden, ami egy jó maketthez szükséges megtalálható. Szinte minden tervezési feladatukhoz előszeretettel készítenek maketteket.

IRAKI PROJEKTEK

’Youth and Sport City’

Szeptember közepén az iroda elnyerte a már korábban megpályázott ’Youth and Sport City’ elnevezésű projektet – egy teljesen új városrész fejlesztésére kiírt pályázatot.

A ’ Youth and Sport City’ egy egyedülálló fejlesztési terv Bagdadban. A bagdadi kormány egy olyan terület létrehozásán fáradozik, ahol oktatási és sportlétesítményeket hoznának létre a fiatalok  számára.

A design tartalmazza mindazokat a jegyeket, amelyek egyesítik a kulturális jelleget az eseményekkel és tevékenységekkel, amelyek megtalálhatóak lesznek a komplexumon belül.

A program integrálja az Olimpiai Bizottság székhelyét, egy 5 csillagos Szálloda és Konferencia-központot, a Bagdadi Könyvtárat, egy Wellness központot, valamint Sportközpontokat, úgymint a squash, birkózás, ökölvívás, súlyemelés, asztalitenisz, bowling, íjászat, evezés és a labdarúgás helyszíneit.

A sport-, szabadidős és oktatási szolgáltatások mind kapcsolódni fognak a tájjal, tavakkal és csatornákkal, továbbá a kulturális örökséggel és a nyilvános útvonalakkal.

A fejlesztés egy olyan kiemelkedő lehetőség, amellyel hozzájárulhatunk az ország újjáépítéséhez, amely már 2003 óta folyamatosan zajlik.

Érdekesnek találtam, hogy a ’Youth and Sport City’ terület rendezési tervének pályázatát később írták, ki mint a területen tervezendő különböző létesítmények építészeti terv pályázatát.  A megadott területen megvalósítandó két épület pályázatát (a Spa Wellnes központot és a Bagdadi Könyvtárat) már 2011-ben megnyerte az iroda. E munkák már a kiviteli terv fázisában vannak.

Bagdadi könyvtár

Már az első nap megkaptam a feladatomat: a Bagdadi Könyvtár megvalósulási tervein fogok dolgozni.

A projektet az akkoriban még 5-6 fővel rendelkező iroda 2011-ben nyerte el egy Nemzetközi Építészeti Tervpályázaton, amelyet az Iraki ifjúsági és Sport Minisztérium hirdetett meg.  A nyertes pályamű egy csepp alakú épület, amely félszigetként benyúlik egy tóba. A tető szerkezete egy kétirányú acélkábel háló, amelynek egyik irányú fesztávolsága 80m széles. Ezzel a legnagyobb fesztávú egyterű olvasóterem lesz a világon!

Az épület valamennyi szintje legyezőszerűen és lépcsőzetesen kialakított, követi a tető irányvonalát. Az épület kontúrja, a pixelszerűen elhelyezett felülvilágítók fény és árnyékjátéka, együttesen Isten prófétákhoz intézett első szavát jeleníti meg “ez szó a READ vagyis OLVASS.” A kultúra fontossága, a forma és a funkció találkozik ebben az ikonikus épületben, amely kb. 2 millió könyvnek, ritka kéziratnak, folyóiratnak, audiovizuális anyagoknak ad majd otthont.

Az épület tervezési része nagy vonalakban már ki volt találva, a rám eső feladatok többek között a következők: a kiviteli tervek elkészítése, szerkezeti problémák megoldása, modellezés, társtervezőkkel való egyeztetés, részfeladatok koordinálása.

Az alaptervek, mint pl. alaprajzok, homlokzatok, metszetek, részletrajzok stb. egy Archicad teamwork file-ban készültek. A 3D modellezést két programban párhuzamosan készítettem. Ennek koordinálása és állandó fejlesztése is a feladataim között szerepelt. E két modell: egyik egy Archicad-ben készülő modell, másik egy Rhino 3D modellező programban készített modell. Az előbbi a tervrajzokhoz nyújtott segítséget, az utóbbi a látványtervezéshez szolgált megfelelő hátteret. Később a bagdadi könyvtár 650 fős auditórium- és konferenciaterem részének kidolgozását bízták rám.   Az auditórium tervezése mind akusztikai, statikai mind tűzvédelmi szempontból érdekes feladat volt.

Spa (Wellnes központ)

Az AMBS építésziroda egy nemzetközi építész tervpályázaton 2011-ben nyerte el a Bagdadi fürdő tervezési jogát az ’Ifjúsági és Sport város’ területére.

Egy félreértés miatt a Spa project -’Stage 3’- leadásának határideje megváltozott, korábbi dátumot jelöltek ki, minek következtében október elején egy kisebb káosz alakult ki az irodában. A ’Stage 3’ nálunk a kivitelezési tervcsomag végső leadási határidejének felel meg. E két hét miatt, ami elég rövid idő az irodában, eddig nem tapasztalt kapkodás lett úrrá. Átcsoportosították az embereket az irodában, így jómagam belecsöppentem a SPA finisébe, a Wellnes központ lépcsőinek M=1:50 léptékű terveinek (ArchiCad-el programban) befejezésével voltam megbízva. Végül sikerült a terveket elkészíteni és a határidőre elküldeni. Leadás környékén persze nem ritka az éjszakázás, hétvégi munka sem.  Az iraki irodának a terveket megfelelő léptékben, pdf formátumban küldjük el 2-3 nappal a hivatalos leadás előtt, a nyomtatást és a leszállítást már ott helyben intézik.

A ’SPA’ egy wellness központ rekreációs szolgáltatásokkal: fitnesz, masszázs, konditerem. Két központi süllyesztett medence van a talaj szintjén, a mezzanin szinten lévő két kisebb medencéből a vendég rálát a nagy medencére. A medencetérből a kilátás a tó felé biztosított.

Az öt beton tartófal és a tetőszerkezet, amely rács-szerű gerendákból és tetőablakokból áll, biztosítja a természetes megvilágítást és annak árnyékolását. A wellness és fürdő szolgáltatáson kívül két étterem és egy kávézó is megtalálható az épületben. A design egy gyönyörű és modern konstrukció, igazi mérnöki munka, amely finoman közvetíti az iraki kultúrát.

A tervfázisok

Egy projekt levezénylése és összetétele nagyjából hasonló az otthon megszokottakkal. Azonban itt ’STAGE’-nek nevezik a különböző tervfázisokat. A ’STAGE 1’ az ajánlati tervvel egyenértékű. A ’STAGE 2’ a nálunk elfogadott engedélyezési tervnél kicsit részletesebb tervcsomag és a ’STAGE 3’ pedig a kivitelezési dokumentációval megegyező tervcsomag. Az utóbbinak komoly műszaki tartalommal kell rendelkeznie. A terveket legtöbbször az angol iroda készíti, majd pdf formátumban lementve küldjük el 2-3 nappal a hivatalos leadás előtt az iraki irodának, a nyomtatást és a leszállítást már ott helyben intézik.

Munkatársak

Az elmúlt 6 hónap alatt, melyet az irodában töltöttem, az iroda létszáma kétszeresére növekedett. Amikor megkezdtem az ösztöndíját 15 fő körül volt a létszám. A szeptemberben megnyert ’Youth and sport city’ pályázat után mérnökök, építészek és újabb ösztöndíjasok csatlakoztak az irodához.

Jelenleg 30 fős az iroda. A három főnökön kívül érdemes még megemlítenem Reda-t, az iroda titkárát. Ö az adminisztrációs feladatokat látja el és tulajdonképpen a lelke az irodának, ő látja át a feladatokat és a pénzügyi dolgokat is. Ő foglalkozik az új gyakornokok fogadásával, eligazításával is. Erzsébet és Gordo -építészek- Ők vannak a legrégebben az irodánál körülbelül 3-4 éve. Dóri és Bálint közel másfél éve csatlakoztak a csapathoz. Mind a három magyar tapasztalt építész- Erzsébet, Dóri és Bálint- kapják meg az új tervezési munkákat, majd ők keresnek hozzájuk embereket az irodából a munka különböző fázisaira. Gordo a látványtervekért felelős.

Az iroda több projekten több csapatban dolgozik. Egy-egy team 5-6 építészből áll. A ’Baghdad Library’ team-et a kezdetben velem együtt 3 tapasztalt magyar kolléga es 2 frissen végzett spanyol építész alkotta. Az utolsó három hónapban csatlakozott még egy magyar és egy spanyol építész a kis csapatunkhoz. A projektvezetőnk Juhász Bálint, aki tapasztalatával és hozzáértésével remekül vezeti a projektmunkát. Együttesen számolunk be hetenként az iroda két vezető építészének, Amirnak és Marcusnak, akik koordinálnak, és meghozzák a szükséges döntéseket. Ali az iroda vezetője kéthavonta 1 vagy 2 hetet Londonban tölt, amikor együttesen átbeszéljük a projektekkel kapcsolatban felmerülő problémákat és megoldandó feladatokat.

A társtervezők is különböző nemzetiségűek. Amerikai könyvtár technológusok, iraki es angol mérnökök színesítik a projekt nemzetközi csapatát. Velük telefonon, illetve skype-on keresztültartjuk a kapcsolatot, továbbá konferenciabeszélgetésen egyeztetjük a projekt egyes kérdéseit.

FOGADÓ ORSZÁG, VÁROS ÁLTALÁNOS BEMUTATÁSA

Egy hatalmas város rohanó élete

Már az első pillanattól fogva rengeteg élmény ért. London egy hihetetlen sokarcú, vibráló város, ahol mindenki megtalálja a számára izgalmasat, még nagyon keresni sem kell. Ez a hatalmas léptékű, éjjel-nappal nyüzsgő város először idegen az ember számára, rengeteg nemzet keveredik benne, de aztán egy kis idő elteltével megmutatja emberi léptékét, a kis utcáit, csendes zugait és parkjait.

Akik azt mondják, hogy Londonban nem élnek angolok, azoknak igaza lehet. Annyi egyéb betelepült náció él itt, hogy elvész az “őslakosság”. Mindezt nem negatívan kell megélni, mert az itt élő “kisebbségek” teljesen alkalmazkodtak és beolvadtak London mindennapjaiba. Az egyik legtoleránsabb és legbefogadóbb fővárosa a világnak. Az emberek figyelnek egymásra, udvariasak és türelmesek, és érződik az általános jólét, ami kihat az emberi természetre. Persze azért itt is vannak kedvesek és kevésbé kedvesek, de többségük udvarias és mosolygós. Ha kérdezel, szívesen válaszolnak és útbaigazítanak. Egyszerűen látni kell és élni benne.

A világ egyik legdinamikusabb, legforgalmasabb és legdrágább nagyvárosában sokféle népcsoport, kultúra és vallás találkozik. Egyes források szerint az itt élő emberek legalább háromszáz nyelven beszélnek. Nincs olyan vallás a világon, amelynek hívei ne lennének megtalálhatóak Londonban.

Nevezetességek, amit látni kell

London utcáin többféle építészeti stílus megtalálható, arculata építészetileg nem egységes.  Megtalálható az angol barokk, ennek híres képviselője a St.Paul Cadhedral, gazdag klasszicista épületek, mint pl. a British Museum vagy a hófehér homlokzati kialakítással, ugyanolyan díszítő motívumokkal rendelkező viktoriánus házak sora, amelyek jellegzetessé és egyben felejthetetlenné teszik London utcáit, és mintegy egységesekké varázsolják London utcaképét. Az angol viccekben gyakran szerepel, hogy illuminált állapotban igen sokan mentek be már a szomszédjukhoz aludni. Ajánlanám mindazt a látnivalókat, amelyeket minden London útikönyv ’feltétlenül megnézendő’ rovatában megtálalható, mint például a Elizabeth Tower és a Parlament. A mindenki által Big Ben néven ismert Parlament óratornyát, a királynő trónra lépésének hatvanadik évfordulója alkalmából, 2012. június 27-től új néven Elizabeth Tower-nek nevezik.  A 94 m magas torony, London egyik leglátogatottabb látványosságának számit.

A British Museum, amely egyike a világ legnagyobb, az emberi történelemmel és kultúrával foglalkozó múzeumainak. A Tower Bridge, amely a képeslapokról oly jól ismert, London egyik jelképe, nem is olyan öreg, mint gondolnánk, 886-94 között épült. A London Eye, ami este a leggyönyörűbb. A parkok, ha igazából be akarja járni őket az ember, ajánlom csak lapos talpú cipőbe tegye, mert hatalmasak. A Palotát, a Picadilly-t, a Harrods-ot, és még sorolhatnám sokáig. A szórakozóhelyekkel teli pezsgő Soho-t, amely helyet ad távol-keleti hangulatot árasztó Chinatown-nak (kínai negyednek) is. A nevezetességek mellett érdemes megnézni a focistadionokat is, mit például az Arsenalt vagy a Wembley-t, amely nem csak a futball rajongóinak lehet érdekes.

London mindezek mellett a kortárs építészet európai fővárosa. Olyan világhíres építészek tették le itt névjegyüket, mint pl. Norman Foster, Zaha Hadid, Richard Rogers vagy a minimalista David Chipperfield.

Kihagyhatatlan kortárs épületek a teljesség igénye nélkül:

British Museum

A londoni British Múzeum a világ legnagyobb és egyszersmind a legrégebbi történeti múzeumainak egyike – 1753-ban alapították.  A múzeum építészeti fénypontja Sir Norman Foster újító szellemben – 100 millió fontból – épült modern Great Court-ja, közepén a világhírű olvasóteremmel. A királynő 2000. december 6-án nyitott meg az üvegtetővel lefedett belső udvart, – amely Európa legnagyobb fedett közösségi tere.  Varázslatos és lenyűgöző. Ez a két jelző, szaladt ki a számon, amikor beléptem a Museumba.   A páratlan gyűjteménnyel rendelkező British Museum-ot egy alkalommal képtelenség bejárni. A múzeum gyűjteménye a világ minden tájáról származó megszámlálhatatlan tárgyat tartalmaz az őskortól napjainkig. Itt őrzik a Rosette-i követ. Az épület közepén álló hatalmas kör alapterület épület a világhírű olvasóteremet öleli körbe. Ebbe sajnos nem tudtunk bemenni, pedig állítólag a kupolája nem semmi. A belépés a Museumba ingyenes.

Előtte az Olimpiai stadion hatalmas kanyarulata, mögöttük a Westfield Stratford city bevásárlóközpont csillogó üvegfala látszik.  A legjobb kilátást az indiai születésű Anish Kapoor óriási hullámzó vörösre festett hullámvasút építménye az Arcelor Mittal Orbitnak a tetejéről nyílik a területre. Ez a legnagyobb méretű közterületi művészeti alkotás Nagy Britanniában, 100m magasan egy étterem található benne. Megépítése körül megosztotta közönséget, heves vitát váltott ki. Bírálói szerint nem illik a városképbe a rajongói viszont a legnagyszerűbb építménynek tartják Londonban.

A London e keleti városrésze a közelmúltig a londoniak számára nem sok vonzerővel bírt.  Az olimpiai falu területen korábban olajfinomító, vegyi-üzem, textilgyár és vasúti üzem állt, mára pedig a dizájnerek és sport fanatikusok játszótere lett.  Ma már kelet Londonban vannak a legizgalmasabb épületek a legmenőbb bárok, éttermek, üzletek. Az olimpia ideje alatt a London minden hídja színes fényárban úszott és az ötkarika feltűnt a Temze partjának minden jelentős épületen.

A Westfield Stratford city bevásárlóközpont mögött elhaladva található a Velodrome (tervező: Hopkins Architects, Expadition Engineering BDSP, Grant Associates) természetesen a pályakerékpáros versenyeknek adott helyszint. A 105 millió fontból épített csarnok mintegy hatezer néző befogadására alkalmas. Energiahatékonyság szempontjából jelentős épület. Kicsit továbbhaladva a Basketball Arena paplanra emlékeztető formája bukik elő. Basketball Arena esetében a kosár- illetve kézilabda pálya (tervező: KSS Design Group-Wilkinson Eyre Architects). A mobilitása volt a fő jellegzetessége, az olimpia ideje alatt mindössze 22 óra alatt alakították át a helyszínt kosárlabdapályából kézilabdapályává, majd a paralimpiai játékok során a kerekesszékes kosárlabdameccsek befejezését követően 12 óra alatt kerekesszékes rögbi-mérkőzés helyszíné.

Étkezés és az angol konyha

London tele van jobbnál jobb éttermekkel, világszínvonalú szakácsokkal, különböző kulináris élvezetekkel.  Itt tartózkodásom alatt három alkalommal voltam neves, színvonalas étteremben. Legtöbbször a pubok választékából csemegézek, mivel viszonylag olcsó, gyors és kiadós.

Ínyenc vagyok, szeretem kipróbálni, illetve meglepni magam mindig valami újdonsággal. A kedvenc angol ételeimből szemezgetnék most egyet-kettőt:

Shepherd*s pie az egyik hétköznapi favorit. Tulajdonképpen birkaragu burgonyapürével a tetején, sütőben finomra összesütve (csak a formájában pite). Nagyon finom és kiadós, tipikus angol étel.

A Sunday roast and Yorkshire pudding – hagyományos vasárnapi ebéd (pirított marhahús yorkshire puddinggal, pirított burgonyával és más zöldségfélékkel). A yorkshire pudding palacsinta tésztából készül, amit kis kosárkára formáznak és leöntik gravy-vel, egy szuper szaftos, tömény mártással. Igen ízletes. A zöldségeket azonban csak vízzel főzik, ízesítve nem nagyon van, ezért íze se sok, a fűszerezést inkább rábízzák a vendégre.

Tipikus és mindenki által ismert a fish and chips, az angolok egyik nemzeti eledele. Minden főutcán található legalább egy „chippy”, ahol árulnak frissen sült halat és krumplit, ezért nem sok angol készíti el házilag. Sült hal sült krumplival, sóval, ecettel, zöldborsó körettel. A sült halat palacsintatésztába burkolják es sok-sok olajban kisütik. Ecettel nekem egyáltalán nem ízlett, szokatlan volt ez a párosítás. Az angolok nagyon szeretik a malátaecetet, szinte minden pubban a só, bors mellett megtalálható egy üveg malátaecet.

A desszertek igen finomak, kedvenceim a következők:

Sticky toffi puding- Csokis piskóta nyakon öntve karamella szósszal és vanília fagyival. Nyerő páros.

Eton mess elnevezésű édesség hagyományos angol desszert, három fő alkotóelemből áll: lágy tejszínhabból, durvára tört, ropogós habcsókból és gyümölcspüréből. Meg kell kóstolni!

Ezen kívül a mindenki által jól ismert sajttorta és a brownie is hmmmm, kihagyhatatlanok! 🙂

Az angolok egyébként reggelire igen kiadósan étkeznek. Nem véletlenül van az az étlapjukon, hogy  „English breakfast – a reggelik királya”. Nagyon sokféle változata van, de általában a következők vannak a reggeliző asztalon: egy pár sütnivaló kolbász, bacon, gomba, paradicsom, vörös bab, röszti és tojás.

Az angolok ebédre csupán egy szendvicset esznek, a főétkezés náluk a vacsora. A vacsora általában egy gyors és egyszerű, de meleg étel, népszerű a steak, a pie, a sült kolbász, a házilag készített hamburger vagy a pörkölthöz hasonló stew.

SZABADIDŐ

Nyelvtanulás

Amikor megpályáztam a Leonardo ösztöndíjat Londonba, a céljaim között mindig szerepelt az angol nyelv fejlesztése és tökéletesítése.

Már otthon eldöntöttem, hogy Londonban eltöltött hat hónapot nyelvtanulásra is fel fogom használni. Már az első munkanapokon biztos voltam benne, hogy jó lenne egy nyelvtanfolyamon részt venni. Interneten próbáltam fellelni a különböző nyelvtanulási lehetőségeket, amiből a kínálat elég széles. A színvonalasnak tűnő tanfolyamok ára azonban igen húzós. Az interneten böngészve találtam azonban olyan ingyenes angoloktatást, melyet az angol nyelv oktatására szakosodott, kezdő tanárok szakmai gyakorlatára hoznak létre, és ezeken az órákon ingyenesen részt lehet venni. Elsőre ellátogattam ide és végigjártam egy rövid kurzust, azért hogy szokjam és halljam az angol nyelv helyi frázisait, szófordulatai, kiejtését. Ezen tanfolyamok színvonala azért nem olyan magas, egy kurzuson belül 4-5 tanár felváltva tanítja a diákokat. Kezdetben viszont több volt a semminél. Szeptemberben viszont már gondoltam, hogy egy komolyabb tanfolyamon is részt vennék. Kollégáim ajánlásával bukkantam rá azokra a kedvezményes tanfolyamokra, amelyeket gyakorlatilag a külföldi munkavállalóknak szerveznek. Ezeknek halottam ingyenes változatáról is. Ahova én járok, a Chelsee-Kensington Colleg-ban indított nyelvtanfolyam csak részben támogatott az állam által. Itt már kezdő és haladó csoportot egyaránt indítanak. Az ára nem olyan magas, de szemeszterhez kötött, egy szemeszter szeptemberben kezdődik és júliusban ér véget. Három részből áll: speaking-listening, reading, writing adja ki az egy-egy témakört. Az egyenként 2-3 hónapos kurzusok végén záróvizsgát kell tenni.

Az első óra után láttam, hogy nem lesz gond, mert a hosszú hónapok óta haladó csoportba járó csoporttagok sem tudtak sokkal többet nálam. Heti 2 alkalommal, két órában folyt a nyelvtanulás. Egy előzetes teszt kitöltése alapján felsőfokúra becsülték a tudásomat, így lehetőségem nyílt egy olyan csoportba kerülni, ami végre közel állt a valós tudásszintemhez.  Ennek a csoportnak az előnye, hogy tagjai különböző nemzetiségűek, így csak az angol nyelv a kommunikáció eszköze. Feltételezem, hogy gyorsabban is fogok haladni ebben a csoportban. A tanfolyam óraszáma hetente kétszer három óra, az ára mégis kedvezőbb az előző tanfolyaménál.

Sportolási lehetőség

Gyakorlatilag bármilyen sportolási lehetőség elérhető Londonban. Rengeteg park, sportpálya, nagyon jó fitness-termek találhatóak szerte a városban.

A második albérletem még richmondi park közvetlen közelében volt. Ide jó időben gyakran kijártam kocogni, de több lehetőség is adódott, nemcsak futni, sétálni, de biciklizni is lehetett a kijelölt útvonalakon. Amikor megérkezett az ősz vele együtt jó sok eső más sportolási lehetőségeket kerestem. A városban több uszoda, fitneszterem található, ámbár az uszodákkal nincs jó tapasztalatom. A fitnesztermek ’membership’ rendszerűek, vagyis tagságot kell kiváltani. A fitnesztermek sokkal jobban felszereltek, de az áraik jóval drágábbak, mint Magyarországon.

LONDONI KEDVENC HELYEIM

Piacok

A londoni piacokat mindenképp érdemes felfedezni, ha az ember Londonban jár. Jellegzetes londoni látványosság közé tartozik a Portobello Market, ami állítólag a világ legnagyobb szabadtéri piaca.

A piac a Notting Hill negyedben, a Portobello utcában, illetve annak teljes hosszán megtalálható. Az utcára kitelepedett árusokon kívül az épületekben lévő kis boltok is nyitva vannak. Régi tárgyak, jelmezek, ruhák, bakelit lemezek, könyvek és még számos érdekesség az utca egyik felén, míg egyedi tervezésű, designer ruhák, kiegészítők az utca másik felén. A különböző antik régiségek mellett rengeteg zöldség és gyümölcs is kapható, de szendvicset, meleg ételt is ehet-vehet a megfáradt járókelő. Nagyon jó hangulatú környék, már csak egy séta erejéig is megéri kijárni, főleg szombaton, és még az alkudozás is megengedett a piacon!

Borough Market a London Bridge-nél, Southwark Boroughban található, kedvelt turisztikai látványosság. Igazi élelmiszerpiac, számos híres szakács kedvelt beszerzőhelyei közé tartozik. Ide mindenkinek el kell mennie egyszer! A gyümölcsöktől és zöldségektől kezdve, a húsokon és halakon keresztül, a sörig, borig és almaborig itt minden beszerezhető. Csak pénteken és szombaton tart nyitva, ám ha valaki valódi kulináris élvezetekre vágyik, itt a helye!

Brick lane

Aki szenvedélyes “piacozó” a Brick Lane market-t ne hagyja ki! A piac vonzereje: a vintage cuccok és az ételek! Előbbi főként a fiatalokat vagy a Woodstock-nál megragadt generáció egy-egy tagját vonzza, míg utóbbi szerintem mindenkit. Igazi hippi piac. Magán az utcán egyébként csak egy kis szakaszon van piac. Az utcára jobbról-balról is több, elsőre lakatlannak tűnő csarnok nyílik. Belépve viszont bábeli hangzavarban egy többszintes (vintage) turkáló tárul a szemünk elé, illetve egy illatokban gazdag gasztro csodavilág. Kezdjük ott, hogy sokféle nemzet több különböző standja várja a megéhezett látogatót: thaj, spanyol, kínai, jamaicai, belga, görög, etióp, japán ételek sokaságából lehet válogatni. tehát választék van bőven. Mindenki a piaci-csarnokok előtt majszolja a napi adagot alu-tányérból, műanyag villával ácsorogva vagy akár a járdán ülve és mindenki elégedett, Több kört is meg kell tenni mielőtt az ember dönteni tud, hogy melyik standon kóstolja meg a finomságokat.  Vegetáriánus étrendet követő barátom miatt, illetve a kíváncsiságom kielégítésére mi a „vega-vonalat” vivő etiópok standja mellett döntöttünk, és nem bántuk meg, nagyon finom ételt árusítottak. Ebéd után kellemes jóllakottsággal sétáltunk tovább az utcán a „csecsebecse-árusok” között, míg ránk nem sötétedett.

A Fuller’s sörfőzde

Még Magyarországon éltem mikor láttam egy érdekes videót egy angol sörfőzdéről, ami a családias hangulata miatt megmaradt az emlékeimben. Mikor kiköltözött hozzám a barátom, nem is volt kérdés, hogy egy igazi sörfőzdét mi magunk is meglátogassunk. Kiváló kikapcsolódás volt, és még az sem szegte kedvünk, hogy aznap, mikorra a jegyünk szólt, tipikus angol idő volt. Érdemes időben időpontot egyeztetni, mivel igen népszerű program a sörfőzde látogatás, és nem csak a turisták körében. De kezdjük az elejétől! Mint említettem igen népszerű program lévén három csoportra osztották az egy időpontban érkezőket, és minden csoport kapott egy-egy idegenvezetőt. Minden látogató kapott egy világítós mellényt is, mivel ez egy működő sörfőzde – nem pusztán egy múzeum néhány unalmas képpel és sörösüveggel.  Az első érdekesség még az épületen kívül fogadott minket. Ez a cég 350 évvel ezelőtt alakult, és akkor az egyik épület oldalába ültettek egy kis borostyánfát. A fa mára már nem is olyan kicsi. Az épület néhány eredeti eszközét, tartályát megtartották a kezdeti időkből, hogy be tudják mutatni, hogyan is történt a sörfőzés még a gépesítések előtt. Ma már el sem tudnánk képzelni, milyen körülmények között dolgoztak a sörfőző emberek annak idején, nagyon nehéz munkát végeztek. Az alapanyagok összekeverését, amit ma a gépek elvégeznek fél óra alatt, azt régebben kb. tíz ember hét kemény óra alatt saját kézzel végezte. A takarítás szintén nem egy könnyű munkának számított, mikor még nem a gépek végezték. Gondoljunk csak bele! A réztartályokban 70-90 C fok közötti a hőmérséklet, tekintettel arra, hogy a sör egy igen keresett termék volt annak idején is, nem volt arra idő, hogy megvárják, míg egy tartály visszahűl, minél hamarabb ki kellett takarítani, hogy újabb adag sör készülhessen. Mivel ez egy viszonylag egyszerű, és gyorsabb eljárással készülő sörtípus, – legalábbis a láger típusú sörökhöz képest – itt a tartályba eresztett hideg csapvíztől a kocsmákban frissen csapolt sörig mindösszesen három hét telik el.

London Greenwich

A Londoni Greenwich, kedves kisváros még tulajdonképpen London részét képezi, de egészen vidékies. Önmagában a település nem különösebben nevezetes, de van itt néhány igen érdekes látnivaló: a Cutty Sark vitorlás, a Nemzeti Tengerészeti Múzeum, valamint elsősorban a Királyi Csillagvizsgáló, a rajta keresztbe futó 0 hosszúsági körrel. Metróval a Canary Wharf-nál a DLR-re (Docklands Light Railway) átszállva a Cutty Sark nevű megállónál kell leszállni vagy a London Eye-tól  a Temzén haladó „riverboat”-tal is megközelíthető.

Cutty Sark

Cutty Sark nem egy cápa, hanem a világ utolsó, épen megmaradt teaszállító hajója. 2007. május 21-én azonban súlyos tűz ütött ki a hajón, és úgy tűnt, hogy a Cutty Sark örökre megsemmisül. Csodával határos módon azonban a hajó jelentős része nem pusztult el, és az éppen folyó restaurálási munkák miatt eredeti felszerelésének zöme (így az árbocok, a kormánykerék és a híres orrdísz) sem volt a hajótestben, így a restaurálása folytatódhatott. 2012. május óta újra látogatható Londonban a világ leghíresebb teaszállító hajója.

A Cutty Sark összesen nyolc alkalommal járta meg a Kína-Anglia távot 1870-1877/78 között, aztán szenet szállított Japánból Kínába, jutát Maniából New Yorkba, majd 1883 és 1895 között az ausztrál gyapjúkereskedelemben jeleskedett. 1885-ben a Sydney-London távot rekordidő, 67 nap alatt tette meg.

A domb tetejére felérve találjuk a Royal Observatory-t, azaz a Királyi Csillagvizsgálót.

A királyi csillagdát a XVII. században emelték. Ma már eredeti funkciójában nem használják, hanem csillagászati és időméréssel kapcsolatos kiállítás van az épületben. Az udvarán fut át a híres 0 hosszúsági fok, amelyet egy fémszál jelez a kövezeten és a falon (itt mindig rengetegen fényképezkednek). Egyik lábunk a földbolygónk nyugati féltekén van, a másik pedig a keletin!

Kezdetben pár méterrel odébb volt a zéró hosszúsági fok, de az építész, aki a régi csillagvizsgáló épületét tervezte, nem gondolt arra a tényre, hogy egy csillagvizsgálóból nem árt, ha kilát az ember. Egy szóval nem volt elég vagy megfelelő ablaka az épületnek, ezért felhúztak egy újat, ami aztán magával hozta, hogy a 0 hosszúsági fok odébb kerüljön. A 0 hosszúsági fokot éjjel egy zöld lézer is jelképezi.

National Maritime Museum

Az angol királyok n+1-edik egykori királyi palotája Greenwichben immár múzeum, amely a brit világbirodalom kialakulásában és fenntartásában kulcsfontosságú hajózás történetét mutatja be. Sőt, nem csak a hajózásét, hanem a tengerek kialakulását, illetve a tenger élővilágát is bemutatja.

Feltűnő, hogy nagyon sok egyenruhás kisiskolás látogatja a múzeumot, különösen érdekesek számukra az interaktív bemutatók. A sok gyerek miatt gyakran az az érzésünk támad, mintha egy gyerekmúzeumban járnánk.

Arab Emirátus függővasút

Hazafelé menet a North Greenwichnél megnéztük az O2 stadiont, majd felszálltunk az olimpiára tervezett, a Temzén átívelő függővasútra. Lenyűgöző panorámát kínál Londonra. Az egy kilométeres út során megpillanthattuk egyebek mellett az Olimpiai Parkot, a kelet-londoni Canary Wharf bevásárló- és üzleti negyedet.

A függővasút északi állomása a kelet-londoni Royal Victoria Dock-nál lévő Excel-csarnok, déli kikötője pedig a délkelet-londoni Greenwich körzetben lévő O2 Aréna. Az 50 méter magasan közlekedő kabinok óránként mintegy 2500 utas szállítására alkalmasak.