“Otto Wagner és a szecesszió” kiállítás

2007. szeptember 16-án az ÉK részt vett a Katlan Kulturális Egyesület által szervezett Shalomfeszt bonyolításában, melynek helyszíne a Rumbach Sebestyén utcai zsinagóga felújítás és átépítés előtt álló épülete volt. Az Otto Wagner fiatalkori munkájaként számon tartott zsinagóga jó lehetőséget kínált egy, az osztrák építész munkásságát áttekintő kiállítás megrendezésére. E kiállítás anyagának nagy részét a Wien Museum által rendelkezésre bocsátott Wagner-tervmásolatok adták, kiegészítve Frikker Zsolt bécsi épületfotóival valamint a zsinagógát bemutató fénykép- és tervsorozattal. Az Ék által összegyüjtött anyag és a Katlan ma élő zsidó szokásokat bemutató fotósorozata három hétig volt megtekinthető a Rumbach utcában.

Az egynapos Shalomfeszt megnyitója után a kiállítás bevezetőjeképpen Dávid Ferenc művészettörténész tartott egy rövid előadást a Rumbach utcai zsinagóga építésének körülményeiről, kiemelve a párhuzamokat és különbözőségeket a Dohány utcai épülettel. Ezután König Tamás, a felújítási tervek elkészítésével megbízott iroda egyik vezetője beszélt röviden az új funkcióról – a múzeumról, mely az épület jövőjét fogja jelenteni. Az ezt követő épületbejáráson az érdeklődök megtekinthették a zsinagóga épületének jelenlegi állapotát, végigkutatva az utcai szárny minden szegletét.

Ezután Dávid Ferenc, Kalmár Miklós, Kerékgyártó Béla, König Tamás és Sylvester Ádám pódiumbeszélgetése következett, melyet Bor Ferenc vezetett. A beszélgetésbe egy-egy kérdés erejéig bekapcsolódott Ritoók Pál is a hallgatóság soraiból. Az eszmecsere kulcsszava a modernség volt. Mennyire tekinthető modernnek Wagner, aki már nem érhette meg a modern kibontakozását? Az ornamentika cél volt-e vagy csak eszköz a modern elfogadtatására? Felfedezhető-e ugyanaz az építészeti gondolkodás a zsinagóga és Wagner kései munkáinak megfogalmazásában? Hogyan fogható meg a szecesszió mint stílus, mely alig több, mint egy évtizedig hatott? Mi vezette inkább Wagner tollát inkább: a szerkezet vagy az ornamentika?

A KIÁLLÍTÁS ÉS PÓDIUMBESZÉLGETÉS KÉPEI:

A KIÁLLÍTÁSHOZ MELLÉKELT SZÖVEGES ANYAG TÖMÖRÍTETT VÁLTOZATA:

1. Otto Wagner élete – idézetek és kronológia
2. A szecesszió
3. Wagner szakrális épületei
4. Rumbach Sebestyén utcai zsinagóga

1. OTTO WAGNER ÉLETE – IDÉZETEK:

„Wagner két korszakhoz tartozott” – írja Otto Antonia Graf, Wagner-kutató. „Munkássága hitelesen, tervek és vázlatok tömegével jellemzi azt a pontot, ahol a megelőző korok statikus építészete átcsap a mai idők új, dinamikus felfogásába.”
„Életműve lehetővé teszi, hogy megértsük és megmutassuk a historizmus, a szecesszió és a modernség belső összefüggéseit. Ez a sokoldalúság jellemezte Wagner személyiségét is. Egyszerre volt józan realista és álmodó látnok, építész és ugyanakkor gyakran a saját megbízója, oktató, de azon túl az építészet és művészet számára útmutató írások alkotója.”

(August Sarnitz: Wagner 9. oldal)

„Az építész (…) feltúrhatja a hagyomány kincseskamráját, de amit kiválaszt, azt nem másolhatja le – céljainak megfelelően újjáalkotva kell alkalmaznia”

(Otto Wagner: Moderne Architektur 15. oldal)

„…az ő dolga volt valamennyi magas- és mélyépítő munka felügyelete, beleértve a völgyhidakat, a tereprendezési munkákat, a rácsok készítését, továbbá kitalálni a bútorzatot, a világítótesteket, a csomagmegörző működési rendszerét, a felvonók és egyéb technikai felszerelések beszerelését. Wagner tehát egyszerre volt főépítész, tervező és belsőépítész Bécs legnagyobb építészi projektjében.”

(August Sarnitz: Wagner 33. oldal)

„A Postatakarékpénztár (…) olyan, mint egy szögekkel teljesen kivert óriási pénzesláda – írja Joseph August Lux -, mégsem nélkülözi a monumentalitást, még kevésbé a karakterességet, mert belseje, célja és eszméje annyira közvetlenül kifejezésre jut külsejében.”

(August Sarnitz: Wagner 66. oldal)

,,Az volt a fő célja, hogy az építés a modern technika világában is művészi alkotás maradjon, vagyis elsősorban építőművészi munka legyen, ne mérnöki feladat. Wagner költői megfogalmazásában: <<Minden újszülött alkotás keresztapja a művészet kell legyen.”

(August Sarnitz: Wagner 80. oldal)

,,Otto Wagner bécsi Postparkasse (Postatakarékpénztár) épülete(1903-06) volta legradikálisabb lépés az építészetben az új, műszaki esztétika felé, amely nemcsak tudomásul vette az építőipar technikai fejlődését, hanem meg is jelenítette a technikát. <…>
A homlokzat felsőbb szintjeit 2 cm vastag sterzingi márványlapok burkolják, melyeket fémcsapokkal rögzítettek. Pirchan szerint Wagner a rögzítések láttatásának ötletét olyn középkori spanyol épületekről merítette, mint a salamanacai Casa de las Conchas. Régen úgy tartották, hogy a „szegezett” homlokzat szerencsét hoz; számos európai néphagyományban föllelhető a hit a szögek ördögtávoltartó, bajűző hatásában.”

(Moravánszky Ákos: Versengő látomások, 134-35. oldal)

2. A SZECESSZIÓ:

,,Nemzetközi művészeti stílus a 19. és a 20. század fordulóján. Szecessziónak csak az Osztrák-Magyar Monarchiában és Magyarországon hívták(Olbrich bécsi kiállítási épületének neve volt ez, ahol az akadémizmussal szembehelyezkedő művészek állították ki műveiket), Németországban például Jugendstil, francia nyelvterületen art nouveau, Angliában modern style vagy liberty style volt a neve. A szecesszió egyik jellegzetessége volt a helyi, népi tradíciók felhasználása, így érthető módon országonként eléggé eltérően alakult a stílus.”

,,A nálunk elterjedt szecesszió szó “kivonulást” jelent, kivonulás, elszakadás mindattól, amit a korabeli akadémikus művészet képviselt, a hazugnak tartott historizmustól (neoreneszánsz, neobarokk, neogótikus stb. stílusok).”

,,A szecessziós jelző hosszú ideig egyértelmű volt az ízléstelennel, a giccsel. Amikor ugyanis a múzsák versenytársa lett az ipar, a szecessziós mozgalmak nyomán giccsáradat támadt. A szecesszió egykorú gúnynevei: pávafarok esztétikája, vonalak balettja, angolna-,cérnametélt-stílus, …..a szecessziós művészettel kapcsolatos anekdóták: II. Vilmos császár Van de Velde 1902-es düsseldorfi kiállításán félt, hogy „tengeribetegséget kap ezektől a hullámvonalaktó”

,,Az 1890-es években részben a túlzsúfolt viktoriánus eklektikára, idejétmúlt izlésvilágra mondott nemet a szecesszió égísze alatt kibontakozó lakáskultúra, amely áttekinthető, egységes otthont követelt.
Van de Velde Formule d’une Esthétique Moderne(A modern esztétika lényege): „ Az ész fellázadt ez ellen az örökös pipogyaság ellen, mely rest arra, hogy megkeresse a megfelelő formát, a formát, amely egyszerű, igaz és tökéletes.”

,,Victor Horta belga építész – Viollet–le-Duc  követői közül az egyik legtehetségesebb – elsőként kamatoztatta az új lehetőségeket a szecessziós építészetben. A századvég egyik legfrissebb mérnöki újítását- az acélt – használta tartószerkezetként. Mesterei tanácsa ellenére azonban nem takarta el, dacosan megmutatta a szerkezetet. „ Épületei láttatni engedték izmaikat és zsigereiket, mintha egy anatómus nem halottat, hanem élőt boncolt volna fel.”- Maurice Rheims  A szecesszió virágkora című művéből.”

(Alastair Duncan: Szecesszió, 37. oldal)

,,Otto Wagner feljegyezte naplójába, hogy Ferenc Ferdinánd halálával „elhárult az elmúlt 15 év legnagyobb akadálya a modern építészet fejlődésének az útjából”.
Első személyes összeütközése Ferenc Ferdinánddal steinhofi templomának felszentelésekor történt 1907-ben: „Elmagyaráztam neki az épületet, amire a következő megjegyzést tette: >> Mégis csak a Mária Terézia stílus volt a legszebb<<  Erre én azt válaszoltam, hogy  Mária Terézia korában díszesre öntötték az ágyúkat, míg ma azok teljesen simák. Erre mérhetetlen gőggel  elfordult tőlem, és gyűlölete számos jóakaratú beavatkozás ellenére is végigkísért, s így sok megbízástól elestem, amelyek elnyerésére pedig komoly esélyem lett volna.”

(Moravánszky Ákos: Versengő látomások, 251. oldal)

,,Wagner itt utat mutatott egy alapvető probléma mértékadó megoldásával: „ többé nincs értelme a különböző szintek művészi megkülönböztetésének a homlokzaton, mivel a liftek felszerelésének köszönhetően a bérlakások értéke minden szinten gyakorlatilag azonos”.

(Moravánszky Ákos: Versengő látomások, 258. oldal)

,,Nem árulok el titkot azzal, hogy a napraforgók, spirálok, fogazott vonalak, indák és giliszták egész hada, mely a Wagner-műteremből erre a szegény városra kiáradt, nem tőle, hanem a műtermében összegyűlt munkatársaktól eredt. Leopold Bauer fölöttébb büszkén mesélte annak idején, hogy a hét párhuzamos kígyó, amelyek az utast a városi vasút karlsplatz-i megállójának feljáróján kísérik, s amelyek fejét a falpenész most szerencsésen elpusztította, az ő leleményének köszönhető. Wagner csak áldását adta rá. Ez nem mindig volt helyes. Mert bár a mester feszes tervezési stílusa folytán ezek az extravagáns megoldások csak felületi dekorációkként érvényesülhettek, önálló munkákként tanítványai olyan műveket adtak ki a kezük alól, amelyeknek az Apolló gyertyagyár üzletének berendezése csak egyik szomorú példája.”

(Adolf Loos: Otto Wagner)

„<Artis sola domina necessitas>, A művészet felett csak a szükség az úr.
Gottfried Sempernek ezt a mondatát Otto Wagner 1894-ben, székfoglalójában mint „hitvallást” idézte, amikor a bécsi Képzőművészeti Akadémia különleges osztályának professzoraként a következő magyarázatot fűzte hozzá: „ A művésznek és a művészetnek erkölcsi és gyakorlati kötelessége, hogy a kort képviselje. Az utóbbi évtizedek stílusirányzatainak csapkodó hullámaiban aligha találjuk meg a jövendő művészet üdvösségét…Inkább korunk valóságlátásának kell a születő művet áthatni.”

(August Sarnitz: Wagner 7. oldal)

OTTO WAGNER ÉPÜLETEI BÉCSBEN (FOTÓ: FRIKKER ZSOLT)

3. OTTO WAGNER SZAKRÁLIS ÉPÜLETEI:

,,Otto Wagner tervei közül a kultikus épületek sorában a budapesti Rumbach utcai zsinagóga valósult meg elsőként (1871). Az Európa-szerte elterjedt romantikus modorban mór-bizánci elemeket vegyítő és Semper drezdai zsinagógájának példáját követő épületek közül –Moravánszky Ákos szerint – ez egyike a legsikerültebbeknek. Tegyük hozzá, hogy a sikerhez az új építőtechnika – főként a karcsú vasoszlopok alkalmazása – jelentős mértékben hozzájárult.”

,,Már majd egy évtizeddel korábban, 1862-ben, alighogy tanulmányait befejezte, Wagner díjat nyert a berlini dómra kiírt nemzetközi tervpályázaton. A berlini dóm később is foglalkoztatta, 1891-ben készült tanulmánya és szép rajzai tanúsága szerint.”

,,Wagner élete során számos szakrális épületet tervezett , legtöbbjük azonban papíron maradt.”

,,Alátámasztások nélküli, csak falakkal határolt kör alaprajzú teret képzelt el, melyet enyhe ívelésű álmennyezet zárt volna le. Wagnernek ugyanis meggyőződése volt, hogy a közbenső alátámasztások, a pillérek, a falzugok zavarják a tér áttekinthetőségét, építészeti tisztaságát, a szertartásra való koncentrálást.”
<…>
,,Wagner figyelme mindenre kiterjedt, az álboltozat sarokszegmenseire föggesztett lámpatestektől a szószéken át a mennyezet felületképzéséig. Mivel a vásznat Wagner nem kedvelte, a freskót pedig nem tartotta időállónak, az oltár mögé mozaikot helyeztetett.”

(Kubinszky Mihály: Otto Wagner, 13-14. oldal)

,,A steinhofi Szent Lipót-templomban világosan megmutatkoznak Wagner építészetének ellentmondásai. Az építészt, aki büszkén mutatott rá terve gazdaságosságára és higiéniai megoldásaira, nem zavarta a kupolahéjak közötti hatalmas, kihasználatlan tér, vagy a bejárat funkcionális szempontból szükségtelen oszlopai.”

,,Wagner temploma nem egy „túlságosan istenfélő” közösségnek szól, melynek tagjai tömjénfüstre, harangzúgásra és misztikus ceremóniákra vágynak;”

”Wagner temploma Isten színháza: minden ülőhelyről jól lehet látni és hallani.”

Wagner naplófeljegyzéseiből tudjuk,…, második feleségének halálának hatására elfordul a vallástól:
“Ötvenöt éves koromig hittem egy megismerhetetlen Istenben. Ez az Isten később engedte, hogy bekövetkezzen egy könyörtelen sorscsapás…”

(Moravánszky Ákos: Versengő látomások, 142-43. oldal)

,, Wagner a budapesti Rumbach utcai zsinagóga épületében már tett kísérletet centrális tér alkotására. A 19. század végén épített zsinagógákra általában jellemző volt a térkoncepció és a részletek orientalizmusa. A Szent Lipót- templom orientalizmusát nehezebb felismerni a racionalizmus sokkal absztraktabb álarca mögött.”

(Moravánszky Ákos: Versengő látomások, 145. oldal)

4. A RUMBACH SEBESTYÉN UTCAI ZSINAGÓGA:

A Rumbach u.11-13. sz. hitközségi épület és a benne foglalt zsinagóga 1870-1873-ban épült, Otto Wagner tervei szerint.

A Dohány utcai templom a modern szokások követői számára épült fel 1859-re, erre válaszul a pesti zsidóság konzervatív hívei is felépíttették a maguk Rumbach utcai zsinagógáját. A két épület egymásnak párja és ellentéte. Ez fejeződik ki legfontosabb építészeti jellemzőikben: Ellentétük abban, hogy a Dohány utcai templom utcai homlokzatú, nyílt előudvaros, a Rumbach a zsinagógát a hitközségi épület homlokzata mögé rejti; s abban, hogy a tóraszekrényt és a bímát egyaránt keleten elhelyező, s ezzel hosszanti elrendezésű Dohány-templommal szemben a Rumbach centrális építmény. Ellentétük más, építészeti szempontból kisebb, a rítus szempontjából jelentős részletekre is kiterjed: a Dohány-templomban orgonát építettek, a Rumbachban nem, ott kántor és kórus énekelt, a Dohány-templomban a nők karzata a mellvéd fölött nyitott, a Rumbach utcai zsinagógában drótból font hálót emeltek a mellvéd fölé.

Otto Wagner a szigorú historizmus elvei szerint tervezett, a zsinagóga minden függőleges falfelületét gipszdíszekkel borította, amelyeket az iszlám építészetben és a középkori európai építészetben egyaránt kedvelt kék-vörös-arany színre festetett, a víszintes födémeket pedig arabeszkmintákkal festtette tele.

Az épület szerkezete:

Ines Müller [i.m. 55sk]írta le tömören: „..a zsinagóga-terem teherhordó váza vasoszlopokból és vastartókból, a mennyezeteknél és a karzatokon pedig deszkaborítású fagerenda-szerkezetekből áll. A kupola falai, a külső falak és a „támívek” téglából készültek…..A nyolcszög váza …nyolc vasoszlopból álló támszerkezet, amely a falszerkezettől fedve a kupola ablakzónájáig folytatódik. Fölötte a falazatban vasból készült tartógyűrű helyezkedik el. Ez a gyűrű szolgál a tetőgerendákkal együtt a feszítő acélsodronyok kötővasainak rögzítésére. A belső kupola fából készült mennyezete úgyszólván ezen a szerkezeten függ. Maga a szerkezet Polonceau-tartókból áll.

…. A karzatokat is vastartókból készült rudazatok támasztják alá, ezeket az oszlopok és a külső falak közt helyezték el. A sarkokon álló fő oszlopok közét egy-egy kisebb, karzattartó oszlop felezi. A karzatok szerkezete fagerendákból áll, ezeket hajópadlóval burkolták. Ugyanilyen a mennyezetek szerkezete is.”