The place of the event is unique: the synagouge of Rumbach Street in Budapest was planned and designed by the famous Austrian architect, Otto Wagner in his early period. It was built in Moorish style in the late of the 19th century by the orthodox wing of the Jewish community of Budapest. \u00a0The building has suffered a lot: after the bombings and fires of \u00a0World War\u00a0II\u00a0it remained ruined. It was rebuilt partially in the ’70s but many works have left for restoration. Unfortunatelly after the rebuilding it hasn’t been is use for decades and its condition has become worse and worse by the passing years. Closed for\u00a0more than sixty years the plan for the utilizing has finally rised, K\u00f6nig & Wagner Architectural Office provided the plans of the reconstructioning and rebuilding with changing function to a synagouge and museum.<\/p>\n
Before the works of the rebuilding started in Rumbach Street, EK Association had organized an exhibition of the main and selected plans of works of Otto Wagner\u00a0(especially his sacral studies, plans and buildings) and of the synagogue as it is his only known work in Hungary. The art and works of Wagner was represented by the material disposed by the Wien Museum with additional photo material of the present situation of Wagner’s buildings by Zsolt Frikker. The history of the synagouge was represented by hundreds of archive photos showing the various stages of the building during the years, maquettes and original plans\u00a0by the Kiscelli Museum. Visitors also could get known the plans of the restoration and rebuilding.<\/p>\n
On 16th September 2007 an opening ceremony and a round-table conference was held with the attendance of famous Hungarian art histrorains and architects, by names: Ferenc Bor, Ferenc D\u00e1vid, B\u00e9la Ker\u00e9kgy\u00e1rt\u00f3, Mikl\u00f3s Kalm\u00e1r, \u00c1d\u00e1m Sylvester\u00a0and Tam\u00e1s\u00a0K\u0151nig. About the history of the synagogue a short narration was held by Ferenc D\u00e1vid. It was followed by the conversation of the inviteds about the process from historical styles to modern, on which way the secession style of Wagner is a temporary but very interesting stage to prepare the place for modern architecure.<\/p>\n
After the conference visitors had the possibility to walk around the rooms of the building with the guide of Tam\u00e1s K\u00f6nig, manager of the architectural office representing the rebuilding plans of the new museum and synagouge.<\/p>\n
PICTURES OF THE EXHIBITION, ROUND-TABLE CONFERENCE AND GUIDED TOUR :<\/span> The synagouge was built in 1870-1873 to the design of the Viennese architect Otto Wagner.<\/p>\n Otto Wagner designed everything with the theses of the inclement historism, all vertical walls are covered with \u00a0plaster stuccos, which he painted with the colours of blue, red and gold beloved by the Islamic as well as by the medieval European architecture, while he painted the ceilings with arabesque figures.<\/p>\n The structure of the building:<\/p>\n Ines M\u00fcller summarized:\u00a0\u201e..the frame structure of the synagouge hall are from iron columns and iron beams while the slabs and gallery are from wooden beam structures with planking. The walls of the dome, the exterior walls and the “buttresses” are from brick. […] The frame of the octogon is […] a structure of eight iron columns which reaches the window zone of the dome. Above the iron frame there is an iron ring built-in the wall. Besides the roof beams, this ring stands for anchoring the ends of the\u00a0<\/em>tension cables. The wooden ceiling of the inner cupola hangs on this structure. The structrure itself is from Polonceau-trusses.\u00a0<\/em>[…] Galleries are also supported by iron poles, these are built between the columns and the exterior walls. “<\/em><\/p>\n BUILDINGS OF OTTO WAGNER IN WIEN – PHOTOS BY ZSOLT FRIKKER :<\/span><\/p>\nngg_shortcode_1_placeholder\n SHORTEN TEXTS OF THE EXHIBITION, QUOTATIONS :<\/span><\/p>\n 1. Life of Otto Wagner 1.\u00a0LIFE OF OTTO WAGNER (only in Hungarian)<\/span><\/p>\n \u201eWagner k\u00e9t korszakhoz tartozott\u201d<\/em>\u00a0\u2013 \u00edrja Otto Antonia Graf, Wagner-kutat\u00f3.\u00a0\u201eMunk\u00e1ss\u00e1ga hitelesen, tervek \u00e9s v\u00e1zlatok t\u00f6meg\u00e9vel jellemzi azt a pontot, ahol a megel\u0151z\u0151 korok statikus \u00e9p\u00edt\u00e9szete \u00e1tcsap a mai id\u0151k \u00faj, dinamikus felfog\u00e1s\u00e1ba.\u201d<\/em> (August Sarnitz: Wagner 9. page)<\/p>\n \u201eAz \u00e9p\u00edt\u00e9sz (\u2026) felt\u00farhatja a hagyom\u00e1ny kincseska<\/em>mr\u00e1j\u00e1t, de amit kiv\u00e1laszt, azt nem m\u00e1solhatja le \u2013 c\u00e9ljainak megfelel\u0151en \u00fajj\u00e1alkotva kell alkalmaznia\u201d<\/em><\/p>\n (Otto Wagner: Moderne Architektur 15. page)<\/p>\n \u201e…az \u0151 dolga volt valamennyi magas- \u00e9s m\u00e9ly\u00e9p\u00edt\u0151 munka fel\u00fcgyelete, bele\u00e9rtve a v\u00f6lgyhidakat, a tereprendez\u00e9si munk\u00e1kat, a r\u00e1csok k\u00e9sz\u00edt\u00e9s\u00e9t, tov\u00e1bb\u00e1 kital\u00e1lni a b\u00fatorzatot, a vil\u00e1g\u00edt\u00f3testeket, a csomagmeg\u00f6rz\u0151 m\u0171k\u00f6d\u00e9si rendszer\u00e9t, a felvon\u00f3k \u00e9s egy\u00e9b technikai felszerel\u00e9sek beszerel\u00e9s\u00e9t. Wagner teh\u00e1t egyszerre volt f\u0151\u00e9p\u00edt\u00e9sz, tervez\u0151 \u00e9s bels\u0151\u00e9p\u00edt\u00e9sz B\u00e9cs legnagyobb \u00e9p\u00edt\u00e9szi projektj\u00e9ben.”<\/em><\/p>\n (August Sarnitz: Wagner 33. page)<\/p>\n \u201eA Postatakar\u00e9kp\u00e9nzt\u00e1r (\u2026) olyan, mint egy sz\u00f6gekkel teljesen kivert \u00f3ri\u00e1si p\u00e9nzesl\u00e1da \u2013 \u00edrja Joseph August Lux -, m\u00e9gsem n\u00e9lk\u00fcl\u00f6zi a monumentalit\u00e1st, m\u00e9g kev\u00e9sb\u00e9 a karakteress\u00e9get, mert belseje, c\u00e9lja \u00e9s eszm\u00e9je annyira k\u00f6zvetlen\u00fcl kifejez\u00e9sre jut k\u00fclsej\u00e9ben.\u201d ,,Az volt a f\u0151 c\u00e9lja, hogy az \u00e9p\u00edt\u00e9s a modern technika vil\u00e1g\u00e1ban is m\u0171v\u00e9szi alkot\u00e1s maradjon, vagyis els\u0151sorban \u00e9p\u00edt\u0151m\u0171v\u00e9szi munka legyen, ne m\u00e9rn\u00f6ki feladat. Wagner k\u00f6lt\u0151i megfogalmaz\u00e1s\u00e1ban: <<Minden \u00fajsz\u00fcl\u00f6tt alkot\u00e1s keresztapja a m\u0171v\u00e9szet kell legyen.”<\/em><\/p>\n (August Sarnitz: Wagner 80. page)<\/p>\n ,,Otto Wagner b\u00e9csi Postparkasse (Postatakar\u00e9kp\u00e9nzt\u00e1r) \u00e9p\u00fclete(1903-06) volta legradik\u00e1lisabb l\u00e9p\u00e9s az \u00e9p\u00edt\u00e9szetben az \u00faj, m\u0171szaki eszt\u00e9tika fel\u00e9, amely nemcsak tudom\u00e1sul vette az \u00e9p\u00edt\u0151ipar technikai fejl\u0151d\u00e9s\u00e9t, hanem meg is jelen\u00edtette a technik\u00e1t. <…><\/em> (Morav\u00e1nszky \u00c1kos: Verseng\u0151 l\u00e1tom\u00e1sok, 134-35. oldal)<\/p>\n 2.\u00a0ABOUT SECESSION STYLE\u00a0(only in Hungarian)<\/span><\/p>\n ,,Nemzetk\u00f6zi m\u0171v\u00e9szeti st\u00edlus a 19. \u00e9s a 20. sz\u00e1zad fordul\u00f3j\u00e1n. Szecesszi\u00f3nak csak az Osztr\u00e1k-Magyar Monarchi\u00e1ban \u00e9s Magyarorsz\u00e1gon h\u00edvt\u00e1k(Olbrich b\u00e9csi ki\u00e1ll\u00edt\u00e1si \u00e9p\u00fclet\u00e9nek neve volt ez, ahol az akad\u00e9mizmussal szembehelyezked\u0151 m\u0171v\u00e9szek \u00e1ll\u00edtott\u00e1k ki m\u0171veiket), N\u00e9metorsz\u00e1gban p\u00e9ld\u00e1ul Jugendstil, francia nyelvter\u00fcleten art nouveau, Angli\u00e1ban modern style vagy liberty style volt a neve. A szecesszi\u00f3 egyik jellegzetess\u00e9ge volt a helyi, n\u00e9pi trad\u00edci\u00f3k felhaszn\u00e1l\u00e1sa, \u00edgy \u00e9rthet\u0151 m\u00f3don orsz\u00e1gonk\u00e9nt el\u00e9gg\u00e9 elt\u00e9r\u0151en alakult a st\u00edlus.”<\/em><\/p>\n ,,A n\u00e1lunk elterjedt szecesszi\u00f3 sz\u00f3 “kivonul\u00e1st” jelent, kivonul\u00e1s, elszakad\u00e1s mindatt\u00f3l, amit a korabeli akad\u00e9mikus m\u0171v\u00e9szet k\u00e9pviselt, a hazugnak tartott historizmust\u00f3l (neorenesz\u00e1nsz, neobarokk, neog\u00f3tikus stb. st\u00edlusok).”<\/em><\/p>\n ,,A szecesszi\u00f3s jelz\u0151 hossz\u00fa ideig egy\u00e9rtelm\u0171 volt az \u00edzl\u00e9stelennel, a giccsel. Amikor ugyanis a m\u00fazs\u00e1k versenyt\u00e1rsa lett az ipar, a szecesszi\u00f3s mozgalmak nyom\u00e1n giccs\u00e1radat t\u00e1madt. A szecesszi\u00f3 egykor\u00fa g\u00fanynevei: p\u00e1vafarok eszt\u00e9tik\u00e1ja, vonalak balettja, angolna-,c\u00e9rnamet\u00e9lt-st\u00edlus, \u2026..a szecesszi\u00f3s m\u0171v\u00e9szettel kapcsolatos anekd\u00f3t\u00e1k: II. Vilmos cs\u00e1sz\u00e1r Van de Velde 1902-es d\u00fcsseldorfi ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s\u00e1n f\u00e9lt, hogy \u201etengeribetegs\u00e9get kap ezekt\u0151l a hull\u00e1mvonalakt\u00f3”<\/em><\/p>\n ,,Az 1890-es \u00e9vekben r\u00e9szben a t\u00falzs\u00fafolt viktori\u00e1nus eklektik\u00e1ra, idej\u00e9tm\u00falt izl\u00e9svil\u00e1gra mondott nemet a szecesszi\u00f3 \u00e9g\u00edsze alatt kibontakoz\u00f3 lak\u00e1skult\u00fara, amely \u00e1ttekinthet\u0151, egys\u00e9ges otthont k\u00f6vetelt.<\/em> ,,Victor Horta belga \u00e9p\u00edt\u00e9sz \u2013 Viollet\u2013le-Duc\u00a0 k\u00f6vet\u0151i k\u00f6z\u00fcl az egyik legtehets\u00e9gesebb \u2013 els\u0151k\u00e9nt kamatoztatta az \u00faj lehet\u0151s\u00e9geket a szecesszi\u00f3s \u00e9p\u00edt\u00e9szetben. A sz\u00e1zadv\u00e9g egyik legfrissebb m\u00e9rn\u00f6ki \u00faj\u00edt\u00e1s\u00e1t- az ac\u00e9lt \u2013 haszn\u00e1lta tart\u00f3szerkezetk\u00e9nt. Mesterei tan\u00e1csa ellen\u00e9re azonban nem takarta el, dacosan megmutatta a szerkezetet. \u201e \u00c9p\u00fcletei l\u00e1ttatni engedt\u00e9k izmaikat \u00e9s zsigereiket, mintha egy anat\u00f3mus nem halottat, hanem \u00e9l\u0151t boncolt volna fel.\u201d- Maurice Rheims\u00a0 A szecesszi\u00f3 vir\u00e1gkora c\u00edm\u0171 m\u0171v\u00e9b\u0151l.”<\/em><\/p>\n (Alastair Duncan: Szecesszi\u00f3, 37. page)<\/p>\n ,,Otto Wagner feljegyezte napl\u00f3j\u00e1ba, hogy Ferenc Ferdin\u00e1nd hal\u00e1l\u00e1val \u201eelh\u00e1rult az elm\u00falt 15 \u00e9v legnagyobb akad\u00e1lya a modern \u00e9p\u00edt\u00e9szet fejl\u0151d\u00e9s\u00e9nek az \u00fatj\u00e1b\u00f3l\u201d.<\/em> (Morav\u00e1nszky \u00c1kos: Verseng\u0151 l\u00e1tom\u00e1sok, 251. page)<\/p>\n ,,Wagner itt utat mutatott egy alapvet\u0151 probl\u00e9ma m\u00e9rt\u00e9kad\u00f3 megold\u00e1s\u00e1val: \u201e t\u00f6bb\u00e9 nincs \u00e9rtelme a k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 szintek m\u0171v\u00e9szi megk\u00fcl\u00f6nb\u00f6ztet\u00e9s\u00e9nek a homlokzaton, mivel a liftek felszerel\u00e9s\u00e9nek k\u00f6sz\u00f6nhet\u0151en a b\u00e9rlak\u00e1sok \u00e9rt\u00e9ke minden szinten gyakorlatilag azonos\u201d.<\/em><\/p>\n (Morav\u00e1nszky \u00c1kos: Verseng\u0151 l\u00e1tom\u00e1sok, 258. page)<\/p>\n ,,Nem \u00e1rulok el titkot azzal, hogy a napraforg\u00f3k, spir\u00e1lok, fogazott vonalak, ind\u00e1k \u00e9s giliszt\u00e1k eg\u00e9sz hada, mely a Wagner-m\u0171teremb\u0151l erre a szeg\u00e9ny v\u00e1rosra ki\u00e1radt, nem t\u0151le, hanem a m\u0171term\u00e9ben \u00f6sszegy\u0171lt munkat\u00e1rsakt\u00f3l eredt. Leopold Bauer f\u00f6l\u00f6tt\u00e9bb b\u00fcszk\u00e9n mes\u00e9lte annak idej\u00e9n, hogy a h\u00e9t p\u00e1rhuzamos k\u00edgy\u00f3, amelyek az utast a v\u00e1rosi vas\u00fat karlsplatz-i meg\u00e1ll\u00f3j\u00e1nak felj\u00e1r\u00f3j\u00e1n k\u00eds\u00e9rik, s amelyek fej\u00e9t a falpen\u00e9sz most szerencs\u00e9sen elpuszt\u00edtotta, az \u0151 lelem\u00e9ny\u00e9nek k\u00f6sz\u00f6nhet\u0151. Wagner csak \u00e1ld\u00e1s\u00e1t adta r\u00e1. Ez nem mindig volt helyes. Mert b\u00e1r a mester feszes tervez\u00e9si st\u00edlusa folyt\u00e1n ezek az extravag\u00e1ns megold\u00e1sok csak fel\u00fcleti dekor\u00e1ci\u00f3kk\u00e9nt \u00e9rv\u00e9nyes\u00fclhettek, \u00f6n\u00e1ll\u00f3 munk\u00e1kk\u00e9nt tan\u00edtv\u00e1nyai olyan m\u0171veket adtak ki a kez\u00fck al\u00f3l, amelyeknek az Apoll\u00f3 gyertyagy\u00e1r \u00fczlet\u00e9nek berendez\u00e9se csak egyik szomor\u00fa p\u00e9ld\u00e1ja.”<\/em><\/p>\n (Adolf Loos: Otto Wagner)<\/p>\n \u201e<Artis sola domina necessitas>, A m\u0171v\u00e9szet felett csak a sz\u00fcks\u00e9g az \u00far.<\/em> (August Sarnitz: Wagner 7. page)<\/p>\n 3. WAGNER’S SACRAL BUILDINGS AND PLANS\u00a0(only in Hungarian)<\/span><\/p>\n ,,Otto Wagner tervei k\u00f6z\u00fcl a kultikus \u00e9p\u00fcletek sor\u00e1ban a budapesti Rumbach utcai zsinag\u00f3ga val\u00f3sult meg els\u0151k\u00e9nt (1871). Az Eur\u00f3pa-szerte elterjedt romantikus modorban m\u00f3r-biz\u00e1nci elemeket vegy\u00edt\u0151 \u00e9s Semper drezdai zsinag\u00f3g\u00e1j\u00e1nak p\u00e9ld\u00e1j\u00e1t k\u00f6vet\u0151 \u00e9p\u00fcletek k\u00f6z\u00fcl \u2013Morav\u00e1nszky \u00c1kos szerint \u2013 ez egyike a legsiker\u00fcltebbeknek. Tegy\u00fck hozz\u00e1, hogy a sikerhez az \u00faj \u00e9p\u00edt\u0151technika \u2013 f\u0151k\u00e9nt a karcs\u00fa vasoszlopok alkalmaz\u00e1sa \u2013 jelent\u0151s m\u00e9rt\u00e9kben hozz\u00e1j\u00e1rult.”<\/em><\/p>\n ,,M\u00e1r majd egy \u00e9vtizeddel kor\u00e1bban, 1862-ben, alighogy tanulm\u00e1nyait befejezte, Wagner d\u00edjat nyert a berlini d\u00f3mra ki\u00edrt nemzetk\u00f6zi tervp\u00e1ly\u00e1zaton. A berlini d\u00f3m k\u00e9s\u0151bb is foglalkoztatta, 1891-ben k\u00e9sz\u00fclt tanulm\u00e1nya \u00e9s sz\u00e9p rajzai tan\u00fas\u00e1ga szerint.”<\/em><\/p>\n ,,Wagner \u00e9lete sor\u00e1n sz\u00e1mos szakr\u00e1lis \u00e9p\u00fcletet tervezett , legt\u00f6bbj\u00fck azonban pap\u00edron maradt.”<\/em><\/p>\n ,,Al\u00e1t\u00e1maszt\u00e1sok n\u00e9lk\u00fcli, csak falakkal hat\u00e1rolt k\u00f6r alaprajz\u00fa teret k\u00e9pzelt el, melyet enyhe \u00edvel\u00e9s\u0171 \u00e1lmennyezet z\u00e1rt volna le. Wagnernek ugyanis meggy\u0151z\u0151d\u00e9se volt, hogy a k\u00f6zbens\u0151 al\u00e1t\u00e1maszt\u00e1sok, a pill\u00e9rek, a falzugok zavarj\u00e1k a t\u00e9r \u00e1ttekinthet\u0151s\u00e9g\u00e9t, \u00e9p\u00edt\u00e9szeti tisztas\u00e1g\u00e1t, a szertart\u00e1sra val\u00f3 koncentr\u00e1l\u00e1st.”<\/em> (Kubinszky Mih\u00e1ly: Otto Wagner, 13-14. pages)<\/p>\n ,,A steinhofi Szent Lip\u00f3t-templomban vil\u00e1gosan megmutatkoznak Wagner \u00e9p\u00edt\u00e9szet\u00e9nek ellentmond\u00e1sai. Az \u00e9p\u00edt\u00e9szt, aki b\u00fcszk\u00e9n mutatott r\u00e1 terve gazdas\u00e1goss\u00e1g\u00e1ra \u00e9s higi\u00e9niai megold\u00e1saira, nem zavarta a kupolah\u00e9jak k\u00f6z\u00f6tti hatalmas, kihaszn\u00e1latlan t\u00e9r, vagy a bej\u00e1rat funkcion\u00e1lis szempontb\u00f3l sz\u00fcks\u00e9gtelen oszlopai.”<\/em><\/p>\n ,,Wagner temploma nem egy \u201et\u00fals\u00e1gosan istenf\u00e9l\u0151\u201d k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gnek sz\u00f3l, melynek tagjai t\u00f6mj\u00e9nf\u00fcstre, harangz\u00fag\u00e1sra \u00e9s misztikus cerem\u00f3ni\u00e1kra v\u00e1gynak;”<\/em><\/p>\n \u201dWagner temploma Isten sz\u00ednh\u00e1za: minden \u00fcl\u0151helyr\u0151l j\u00f3l lehet l\u00e1tni \u00e9s hallani.\u201d<\/em><\/p>\n Wagner napl\u00f3feljegyz\u00e9seib\u0151l tudjuk,…, m\u00e1sodik feles\u00e9g\u00e9nek hal\u00e1l\u00e1nak hat\u00e1s\u00e1ra elfordul a vall\u00e1st\u00f3l:<\/em> (Morav\u00e1nszky \u00c1kos: Verseng\u0151 l\u00e1tom\u00e1sok, 142-43. pages)<\/p>\n ,, Wagner a budapesti Rumbach utcai zsinag\u00f3ga \u00e9p\u00fclet\u00e9ben m\u00e1r tett k\u00eds\u00e9rletet centr\u00e1lis t\u00e9r alkot\u00e1s\u00e1ra. A 19. sz\u00e1zad v\u00e9g\u00e9n \u00e9p\u00edtett zsinag\u00f3g\u00e1kra \u00e1ltal\u00e1ban jellemz\u0151 volt a t\u00e9rkoncepci\u00f3 \u00e9s a r\u00e9szletek orientalizmusa. A Szent Lip\u00f3t- templom orientalizmus\u00e1t nehezebb felismerni a racionalizmus sokkal absztraktabb \u00e1larca m\u00f6g\u00f6tt.”<\/em><\/p>\n (Morav\u00e1nszky \u00c1kos: Verseng\u0151 l\u00e1tom\u00e1sok, 145. page)<\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":" The place of the event is unique: the synagouge of Rumbach Street in Budapest was planned and designed by the famous Austrian architect, Otto Wagner in his early period. It was built in Moorish style in the late of the… <\/p>\n","protected":false},"author":2,"featured_media":0,"parent":147,"menu_order":0,"comment_status":"closed","ping_status":"closed","template":"","meta":{"ngg_post_thumbnail":0,"footnotes":""},"class_list":["post-152","page","type-page","status-publish","hentry"],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/ekegyesulet.hu\/en\/wp-json\/wp\/v2\/pages\/152","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/ekegyesulet.hu\/en\/wp-json\/wp\/v2\/pages"}],"about":[{"href":"https:\/\/ekegyesulet.hu\/en\/wp-json\/wp\/v2\/types\/page"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/ekegyesulet.hu\/en\/wp-json\/wp\/v2\/users\/2"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/ekegyesulet.hu\/en\/wp-json\/wp\/v2\/comments?post=152"}],"version-history":[{"count":0,"href":"https:\/\/ekegyesulet.hu\/en\/wp-json\/wp\/v2\/pages\/152\/revisions"}],"up":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/ekegyesulet.hu\/en\/wp-json\/wp\/v2\/pages\/147"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/ekegyesulet.hu\/en\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=152"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}
\nngg_shortcode_0_placeholder
\nSHORT STORY OF THE SYNAGOUGE IN RUMBACH STREET, BUDAPEST, HUNGARY :<\/span><\/p>\n
\n2. About Secession style
\n3. Wagner’s sacral buildings and plans<\/p>\n
\n\u201e\u00c9letm\u0171ve lehet\u0151v\u00e9 teszi, hogy meg\u00e9rts\u00fck \u00e9s megmutassuk a historizmus, a szecesszi\u00f3 \u00e9s a moderns\u00e9g bels\u0151 \u00f6sszef\u00fcgg\u00e9seit. Ez a sokoldal\u00fas\u00e1g jellemezte Wagner szem\u00e9lyis\u00e9g\u00e9t is. Egyszerre volt j\u00f3zan realista \u00e9s \u00e1lmod\u00f3 l\u00e1tnok, \u00e9p\u00edt\u00e9sz \u00e9s ugyanakkor gyakran a saj\u00e1t megb\u00edz\u00f3ja, oktat\u00f3, de azon t\u00fal az \u00e9p\u00edt\u00e9szet \u00e9s m\u0171v\u00e9szet sz\u00e1m\u00e1ra \u00fatmutat\u00f3 \u00edr\u00e1sok alkot\u00f3ja.”<\/em><\/p>\n
\n<\/em>
\n(August Sarnitz: Wagner 66. page)<\/p>\n
\nA homlokzat fels\u0151bb szintjeit 2 cm vastag sterzingi m\u00e1rv\u00e1nylapok burkolj\u00e1k, melyeket f\u00e9mcsapokkal r\u00f6gz\u00edtettek. Pirchan szerint Wagner a r\u00f6gz\u00edt\u00e9sek l\u00e1ttat\u00e1s\u00e1nak \u00f6tlet\u00e9t olyn k\u00f6z\u00e9pkori spanyol \u00e9p\u00fcletekr\u0151l mer\u00edtette, mint a salamanacai Casa de las Conchas. R\u00e9gen \u00fagy tartott\u00e1k, hogy a \u201eszegezett\u201d homlokzat szerencs\u00e9t hoz; sz\u00e1mos eur\u00f3pai n\u00e9phagyom\u00e1nyban f\u00f6llelhet\u0151 a hit a sz\u00f6gek \u00f6rd\u00f6gt\u00e1voltart\u00f3, baj\u0171z\u0151 hat\u00e1s\u00e1ban.”<\/em><\/p>\n
\nVan de Velde Formule d\u2019une Esth\u00e9tique Moderne(A modern eszt\u00e9tika l\u00e9nyege): \u201e Az \u00e9sz fell\u00e1zadt ez ellen az \u00f6r\u00f6k\u00f6s pipogyas\u00e1g ellen, mely rest arra, hogy megkeresse a megfelel\u0151 form\u00e1t, a form\u00e1t, amely egyszer\u0171, igaz \u00e9s t\u00f6k\u00e9letes.\u201d<\/em><\/p>\n
\nEls\u0151 szem\u00e9lyes \u00f6ssze\u00fctk\u00f6z\u00e9se Ferenc Ferdin\u00e1nddal steinhofi templom\u00e1nak felszentel\u00e9sekor t\u00f6rt\u00e9nt 1907-ben: \u201eElmagyar\u00e1ztam neki az \u00e9p\u00fcletet, amire a k\u00f6vetkez\u0151 megjegyz\u00e9st tette: >> M\u00e9gis csak a M\u00e1ria Ter\u00e9zia st\u00edlus volt a legszebb<< \u00a0Erre \u00e9n azt v\u00e1laszoltam, hogy \u00a0M\u00e1ria Ter\u00e9zia kor\u00e1ban d\u00edszesre \u00f6nt\u00f6tt\u00e9k az \u00e1gy\u00fakat, m\u00edg ma azok teljesen sim\u00e1k. Erre m\u00e9rhetetlen g\u0151ggel\u00a0 elfordult t\u0151lem, \u00e9s gy\u0171l\u00f6lete sz\u00e1mos j\u00f3akarat\u00fa beavatkoz\u00e1s ellen\u00e9re is v\u00e9gigk\u00eds\u00e9rt, s \u00edgy sok megb\u00edz\u00e1st\u00f3l elestem, amelyek elnyer\u00e9s\u00e9re pedig komoly es\u00e9lyem lett volna.”<\/em><\/p>\n
\nGottfried Sempernek ezt a mondat\u00e1t Otto Wagner 1894-ben, sz\u00e9kfoglal\u00f3j\u00e1ban mint \u201ehitvall\u00e1st\u201d id\u00e9zte, amikor a b\u00e9csi K\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szeti Akad\u00e9mia k\u00fcl\u00f6nleges oszt\u00e1ly\u00e1nak professzorak\u00e9nt a k\u00f6vetkez\u0151 magyar\u00e1zatot f\u0171zte hozz\u00e1: \u201e A m\u0171v\u00e9sznek \u00e9s a m\u0171v\u00e9szetnek erk\u00f6lcsi \u00e9s gyakorlati k\u00f6teless\u00e9ge, hogy a kort k\u00e9pviselje. Az ut\u00f3bbi \u00e9vtizedek st\u00edlusir\u00e1nyzatainak csapkod\u00f3 hull\u00e1maiban aligha tal\u00e1ljuk meg a j\u00f6vend\u0151 m\u0171v\u00e9szet \u00fcdv\u00f6ss\u00e9g\u00e9t\u2026Ink\u00e1bb korunk val\u00f3s\u00e1gl\u00e1t\u00e1s\u00e1nak kell a sz\u00fclet\u0151 m\u0171vet \u00e1thatni.\u201d<\/em><\/p>\n
\n<…><\/em>
\n,,Wagner figyelme mindenre kiterjedt, az \u00e1lboltozat sarokszegmenseire f\u00f6ggesztett l\u00e1mpatestekt\u0151l a sz\u00f3sz\u00e9ken \u00e1t a mennyezet fel\u00fcletk\u00e9pz\u00e9s\u00e9ig. Mivel a v\u00e1sznat Wagner nem kedvelte, a fresk\u00f3t pedig nem tartotta id\u0151\u00e1ll\u00f3nak, az olt\u00e1r m\u00f6g\u00e9 mozaikot helyeztetett.”<\/em><\/p>\n
\n“\u00d6tven\u00f6t \u00e9ves koromig hittem egy megismerhetetlen Istenben. Ez az Isten k\u00e9s\u0151bb engedte, hogy bek\u00f6vetkezzen egy k\u00f6ny\u00f6rtelen sorscsap\u00e1s\u2026\u201d<\/em><\/p>\n